Szeredi Pál (szerk.): A cselekvés fél éve. 1988 ősze - 1989 tavasza - RETÖRKI 40. (Lakitelek, 2019)
Horváth Péter: Az állami vagyon kezelésének sajátosságai az állampárti években Magyarországon
Horváth Péter: Az állami vagyon kezelésének sajátosságai... b) 1981. szeptember 1-jei dátummal készült egy levéltervezet,17 amelyet dr. Markója Imre igazságügyi miniszter írt dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszternek (ÉVM miniszter). Ebben az igazságügyi miniszter arra tesz javaslatot, hogy a tárgyi hatály kérdésében a három minisztérium jusson egyezségre. A vitában az Igazságügyi Minisztérium (IM) és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) a kezdetektől azon az állásponton volt, hogy: „.. .az átfogó és egységes szabályozás érdekében az új törvény hatályának - a külterületen és a zártkerten kívül - ki kell terjednie a belterületre és ezen belül az építési telkekre. Ennek megfelelően a törvény előkészítése a három tárca együttes feladata lenne. Az előkészítő megbeszélések során az ÉVM munkatársai határozottan ellenezték, hogy a törvény hatálya a belterületekre és az építési telkekre is kiterjedjen. Ez az álláspont nem felel meg a kodifikációs tervben megfogalmazott feladatoknak, s véleményünk szerint a joganyag egységesítését, az egységes szabályozás követelményét sem szolgálja.” Egyetértek azzal, hegy a földjogi kódex hatálya az ország egész földterületére - beleértve az épitési telkeket és más belterületi földeket is - kiterjedjen, a 2o24/l98o.(XII.l6.) Mt.h. számú határozatban körvonalazott tartalommal. A levéltervezet kiemeli továbbá, hogy az 1981-85 közötti időszak jogalkotási feladatairól szóló 2024/1980 (XII. 16.) Mt. h. számú határozat előírja a földjogi kódex megalkotását, melyben átfogóan és egységesen kell szabályozni a földtulajdon, földhasználat és földvédelem, valamint az állami, szövetkezeti és személyi tulajdonban álló ingatlanok forgalmára vonatkozó joganyagot. A levéltervezet szerint ennek ellenére - az általam korábban említett ellentmondásokat is érzékelve - az ÉVM szakemberei ellenvéleményt fejtettek ki. A miniszteri levél azonban határozottan állást foglalt a hatály kérdésében, melyre az ÉVM minisztere 1980. október 6-án válaszolt,18 a következőképpen: Jól látható tehát, hogy az ÉVM-ben a hatály megítélésének gyökeres változása következett be, amelyet a miniszter levele foglalt össze. Az itt bemutatott dokumentumok jól érzékeltetik, hogy a tárgyi hatály kérdésében a kezdetektől bizonytalanság volt érzékelhető annak ellenére, hogy a jogalkotásról szóló MT határozat viszonylag egzakt módon jelölte ki a kereteket. Hangsúlyozni 17 MNLOL IMTF XIX-E-l-c-40010/1987. 40 489/1. 18 MNLOL IMTF XIX-E-l-c-40010/1987. 4477/1981/1. 103
