Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
A Társaság rendezvényei dokumentumok és tudósítások tükrében (1986-2005)
„Göröngyös úton.. Jurta Színház-beli találkozón öt szervezet mondta ki, hogy megalakítottnak tekinti a Nemzeti Megbékélési és Elszámoltatási Bizottságot azzal az igénnyel, hogy „az ország jelen helyzetének kialakulásáért felelős vezető személyiség egyéni, de nem büntetőjogi felelősségre vonását” szorgalmazza. Betekintést követeltek az MSZMP, a KISZ és a munkásőrség ingó és ingatlan vagyoni kimutatásaiba, továbbá szervezett küldötteik révén az Igazságügyi Minisztérium által kijelölt, a koncepciós perek felülvizsgálatával foglalkozó történész-jogász bizottság munkájában való részvételre is igényt tartottak. Ezen a tanácskozáson a Magyar Szociáldemokrata Párt, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság, a Politikai Foglyok Szövetsége és a kezdeményező Függetlenségi Párt képviselői vettek részt.56 1989 áprilisában a Társaság vitaestet tartott „az oktatásügy és a pedagógusok becsületének visszaállításáért”. A vitaest résztvevője volt Beke Kata (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete), Gazsó Ferenc (volt művelődésügyi államtitkár, Marx Károly Közgazdasági Egyetem), Mátay Melinda (Fidesz), Töttössy Istvánná (Bajcsy-Zsilinszky Társaság). A Magyar Nemzet tudósítása szerint „a Bajcsy-Zsilinszky Társaság programnyilatkozatának 16. pontja követeli az oktatásügy és a pedagógusok méltóságának visszaállítását, az iskolarendszer társadalmi ellenőrzését, a tanítás szabadságát és természet- tudományi tárgyak közti helyes arányok megállapítását, a nemzeti tárgyak, a történelem és a magyar irodalom óraszámának megnövelését.” A magyar oktatásügy megoldandó kérdései ennél lényegesen nagyobb merítést igényelnek, a programnyilatkozat célja nem is a teljességre való törekvés volt. Ez indokolta a Jurta Színházban április 7-én este megtartott kerekasztal-vitát az oktatási rendszerről, a tanárképzés reformjáról, a pedagógusok méltatlan anyagi helyzetéről.57 Két nap múlva a Magyar Nemzet interjút közölt Deák Ferenccel, a BZST vezetőségi tagjával. A szocialista gazdaság rendszerének folytathatatlanságá- ról, az áruviszonyok teljessé tételéről beszélt, hozzátéve: a reprivatizálásnak és a földosztásnak nem megszállott híve a társaság. A falun gátolni kell „a nagybirtok kialakítását, s mintának kell tekinteni az amerikai farmer gazdaságot”. A nyilatkozat megfelelt a piacgazdasági irányultságnak, s jól kifejezte 56 Vasárnapi Hírlap, 1989. április 30. 5. A híradás Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaságot említ, jóllehet a Társaság neve ebben az időben már Bajcsy-Zsilinszky Társaság. 57 (v. k.): Az oktatásügy és a pedagógusok becsületének visszaállításáért. A Bajcsy-Zsilinszky Társaság vitája. Magyar Nemzet, 1989. április 6., 4. 44
