Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
A Társaság rendezvényei dokumentumok és tudósítások tükrében (1986-2005)
A Társaság rendezvényei... Bajcsy-Zsilinszky Endre parasztpolitikáját, földosztási nézeteit, az 1989-es időszak sajátosságait is.58 Szintén e hónapban Vigh Károly levelét közölte a Magyar Nemzet, Különvélemény március tizenötödikéről címmel. A szerző hivatkozott arra, hogy már 1987. szeptember 27-én, Lakiteleken javasolta Pozsgay Imrének, hogy a Népfront foglaljon állást március 15-e piros betűs ünneppé nyilvánítása mellett. Majd cikket írt a tárgyban a Bajcsy-Zsilinszky Társaság nevében a Magyar Nemzetnek, amelynek közlését mellőzték arra tekintettel, hogy „a párt foglalkozik a nemzeti ünnepeink átértékelésével, ezt nem előzheti meg egy ilyen társadalmi kezdeményezés”. Miután a független szervezetek nem felejtették el a sok éven át ismétlődő rendőrattakokat, a „lánchídi csata” eseményeit és a hatalom kisajátítási szándékait, ezért döntöttek úgy, hogy nem ünnepelnek együtt a hatalommal, annak ellenére, hogy a Hazafias Népfront és a KISZ részéről „kétségbeesett kísérleteket tettek a közös ünneplés érdekében". „Végiilis minden praktika ellenére ország-világ előtt manifesztálódott, hogy a hatalom hagyományos szervezetei elvesztették politikai befolyásukat a tömegek felett és nyilvánvalóan - ezt elkerülendő - szerettek volna együtt ünnepelni a függetlenekkel. Március 15-én a főváros mintegy 100 ezernyi nagy néptömege hallgatott a demokratikus szervezetek hívó szavára, és a Petőfi- szobortól a Vár-beli fáklyás felvonulásig az utca a miénk volt. Éppen ezért az idei március arra figyelmeztet, hogy a hatalom képviselői vegyék tudomásul azt a földcsuszamlásszerű változást, ami a magyar társadalom soraiban végbement" - fejezte be cikkét.59 A május 15-ei Magyar Nemzet adott hírt a nagymarosi munkálatok azonnali hatályú felfüggesztéséről. Ugyanezen lapszám az Országos Sajtószolgálatra való hivatkozással közölte a Bajcsy-Zsilinszky Társaság nyilatkozatát, amely szerint a vízügyi ágazat érdekei ellentétesek a természeti környezet, és a nép, az ország érdekeivel. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerre vonatkozó szerződést Lázár György a nép és az Országgyűlés megkérdezése nélkül írta alá 1977-ben, a hosszú évekig tartó hírzárlat miatt jóformán semmit sem tudhatott az ország. A KVM, élén a miniszterével, manipulálta az Országgyűlést, a hatóságokat, a társadalmat s nem vette figyelembe a többi ágazat, sőt a Magyar Tudományos Akadémia véleményét sem. A vízügyesek mindezeket 58 Mészáros Zsolt: A fogyasztó diktáljon! Gazdaságról a Bajcsy-Zsilinszky Társaságban. Magyar Nemzet, 1989. április 8., 4. 59 Vigh Károly: Különvélemény március tizenötödikéről. Magyar Nemzet, 1989. április 11., 6. 45
