Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
Mellékletek
„Göröngyös úton... Hazafias Népfront Országos Tanácsa Budapest Belgrád rakpart Tárgy: a gyülekezési jogról és az egyesülési jogról szóló törvénytervezet véleményezése Tisztelt Országos Tanács! Megelégedéssel vettük tudomásul, hogy a kormányzat országgyűlés elé viszi a gyülekezési joggal és az egyasülési joggal kapcsolatos szabályozást a törvénykezdeményezés szándékával. A közzétett tervezetek mind alapelveiket, mind szerkezetüket, mind pedig tételes szabályaikat tekintve elemezhetők és bírálhatók. I. Alapelvek A gyülekezési jogról szóló törvénytervezetben felismerhető az a szándék, hogy- a jogot az állam által elismert és biztosított jogként szabályozza, jelezve, hogy enélkül nem létezhet valóságosan (gyakorolhatóan);- a jog gyakorlását, - annak minden szakaszát állami ellenőrzés alá helyezi, tág lehetőséget biztosítva az állam szerveinek a beavatkozására, végsősoron a jog gyakorlásának meghiúsítására;- a jog gyakorlását akkor engedi meg, ha az állam viszonylag széles körben meghatározott, a mérlegelésre tág teret adó érdekeit nem fenyegeti sérelem;- érvényesíti ugyan a „mindent szabad, ami nem tilos" elvét, de a tilalmakat nem határozza meg egyértelműen és kézzel foghatóan;- az MSZMP törvények feletti helyzetén nem változtat;- a többpártrendszert elvileg sem teszi lehetővé;- szöveg szerint összhangban van a Magyarország által elfogadott nemzetközi szerződésekkel;- kétségtelenül lehetőséget ad az állam szerveinek egy liberális, jóindulatú jogalkalmazásra, az állampolgároknak pedig egy jóhiszemű viszonylag tágabb korlátok között mozgó gyülekezésre és szervezkedésre;- bírósági jogorvoslatot biztosít. A felsorolás sorrendjében tesszük meg észrevételeinket:- álláspontunk szerint a szabadságjogok nem foghatók fel az állam adományaként, mert ezek történelmileg szükségszerűen kialakult, az ember társadalmi lényként való felfogásából következő, a szabad nemzetek és a nemzetközi jog által tisztelt és elismert elvek, amelyek a polgári szabadság alkotmányos követelményéből fakadnak;- a jog gyakorlását kérdésessé teszi az a körülmény, hogy állami szervek mérlegelhetik: fenyegeti-e sérelem a nem eléggé konkrét módon meghatározott állami érdekeket, s ha ilyen veszélyt vélnek megállapítani, meghiúsíthatják a jogok gyakorlását (előzetes tiltás, feloszlatás, stb.). így például az alkotmányos rend sérelme tág értelmezésre ad lehetőséget, különösen akkor, ha a jogállamiság ismérveit nélkülöző, deklaratív, a diktatórikus hatalomgyakorlás segítésének szándékával készült alkotmányról van szó. Ez a megjegyzésünk vonatkozik az előzőekben felsorolt harmadik és negyedik megállapításunkra is,- az MSZMP helyzetét külön törvényben kell szabályozni, s e törvény hatálybalépése előtt az egyesülési törvényt sem lehet hatályba léptetni, mert így a szabályozás részleges;- a többpártrendszer, illetve több párt működése, a politikai pártok jogi helyzete szabályozást igényel, különös tekintettel a politikatudomány azon álláspontjára, amely azt a demokratikus politikai rendszer működési feltételének tekinti, továbbá arra a tényre, hogy a koalíciós időszak pártjai nem szűntek meg, csak működésük szünetel. összhangban van a szabályozás a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányával, amely valóban meghatározza a jogok korlátáit azért, hogy a társadalmi-politikai fejlődés alacsonyabb fokán álló, vagy az emberi jogokat valamilyen más okból óvatosabban kezelő államok is elfogadhassák. A tervezet tartalmazza mindazokat a korlátokat, amelyeket az egyezmény előír, tehát csak annyit nyújt, amennyit kötelező, holott ezek a korlátok nem szerepelnek a fejlett politikai rendszerrel bíró nyugati országok alkotmányaiban, s kormányzatunk nyilván nem azt vallja, hogy a politikailag legkevésbé érett rendszerek szintjén lennénk;- akkor amikor az országban bizalmi válság van, nem hivatkozhatunk az állami szervek liberális beállítottságára egy hosszú időre szóló törvénytervezet értelmezésekor. Amennyiben pedig eltekintünk a jelenlegi, liberálisabb hatalom-gyakorlástól, ez a tervezet a kemény, korlátozó jellegű hatalom-gyakorlást ugyanígy lehetővé teszi;- a bírósági út lehetősége igen komoly vívmány, de pontos jogszabályi meghatározás hiányában a tervezet a legkülönbözőbb jogértelmezésre ad lehetőséget. Összefoglalva: 1. Az egyesülési és gyülekezési jog szabályozása egy demokratikus választással életrehívott országgyűlés által - minősített szótöbbséggel - elfogadott és népszavazással megerősített demokratikus alkotmányban végezhető el a legmegnyugtatóbb módon. 2. Az 1. pontban hivatkozott alkotmány nélkül -, de ettől eltekintve is - nem teljeskörű szabályozást nyújtó, korlátozó jellegű, fontos részletkérdésekben hézagos tervezetről van szó. Gondoljunk csak arra, hogy a gyülekezési jognak jelenleg szinte nincs jogszabályi korlátja, s az igen nehéz - háború utáni - időszakban kiadott jogszabály, a belügyminiszter 1945. évi 5159.8.M. számú rendelete, amely jelenleg is hatályban van, a gyülekezési jog tekintetében a tervezethez képest sokkal nagyobb bizalmat fejez ki az állampolgárokkal szemben a háborús viszonyok ziláltsága közepette is. II. Számolva azzal, hogy esetleg mégis országgyűlés elé viszik a törvényjavaslatot, - a teljesség megközelítésének igénye nélkül - néhány fontosabb észrevételünket az alábbiakban tesszük meg: 1. A gyülekezési jogról szóló törvénytervezethez Az 1. §. helyébe a következő szöveget javasoljuk: 290
