Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
Mellékletek
Mellékletek „1. §. (1)A magyar Népköztársaság állampolgárai és az ország területén jogszerűen tartózkodó más személyek szabadon élhetnek a gyülekezés jogával. (2) A gyülekezési jog gyakorlása a) nem sértheti a demokratikus választással létrehozott országgyűlés által megszavazott és népszavazással megerősített alkotmány tételes rendelkezéseit; b) nem irányulhat- a Magyar Népköztársaság függetlensége és területi épsége ellen;- a magyar nemzet jogainak és megbecsülésének csorbítására;- bármely nemzeti, nemzetségi, faji, felekezeti vagy társadalmi csoport hátrányos megkülönböztetésére;- háborús uszításra;- bűncselekmény elkövetésére". Az alkotmányos rend elvont és sokféleképpen értelmezhető fogalma helyére az alkotmány tételes rendelkezéseit javasoltuk, a szövetségi rendszer sérelmének tilalmát elhagytuk. Az alkotmányos rend és a szövetségi rendszer kellő formában és tartalommal való bírálata nem lehet a gyülekezési jog korlátja.- A 6. §. B. változatát tartjuk jobbnak azzal, hogy a bejelentést három nappal előbb kelljen megtenni, s bejelentési kötelezettség csak közterületen tartandó rendezvényekre vonatkozzék. Minden megyeszékhelyen legyen egy olyan kijelölt közterület, ahol előzetes bejelentés nélkül lehessen gyülekezni és véleményt nyilvánítani.- A 8. §. b) pontját elhagyandónak tartjuk, mert a várható létszám felelősséggel nem állapítható meg.- A 9. §. csak akkor tegye lehetővé a rendezvény megtiltását, ha a bejelentésből megállapítható, hogy a rendezvény megtartása az 1. §. (2) bekezdésben írt tóteles rendelkezésbe ütközik. A megtiltó határozatot írásban kell átadni a szervezőnek legkésőbb a rendezvény előtt két órával- A 10. §. (1) bekezdése szerint, és minden esetben, amikor bírósági utat vesznek igénybe, elő kell írni, hogy a bíróság a keresetet benyújtásától számított 8 napon belül legyen köteles elbírálni. A jogerős határozat meghozatala fellebbezés esetén a kereset benyújtásától számított 15 napon belül történjék.- A 12. §. (2) bekezdésébe ne az kerüljön, hogy „a szervező köteles a rendezvényt feloszlatni", hanem az, hogy „köteles a résztvevőket feltfívni a rendezvény abbahagyására".- A 14. §. szerint feloszlatásra csak az 1. 5. (2) bek. alapján kerülhet sor. A bejelentési kötelezettség elmulasztása - ha más sérelem nem történik - ne járjon feloszlatással, csak bírságolással.- A 15. §. lehetővé teszi a helyi tanács által gyakorolt helyiségmegvonást. Ez joggal való visszaélésre, nem tisztázható akadályokra, felelősségáthárításra vezethet. Ezt a rendelkezést, amely a jogorvoslatot kizárja, mellőzni kell. A fenti javaslatokból következnek szerkezeti és szövegezési változások. 2. Az egyesülési jogról szóló törvénytervezethez.- A tervezet 1. §-val kapcsolatban a II/1 alatt írtakat érelemszerűen fenntartjuk. A szakszervezetek és más szervezetek is tartozzanak a törvény hatálya alá, függetlenül attól, hogy jogszabály hozta-e létre azokat. A tömegmozgalom tömegszervezet és egyesület fogalmi elhatárolása nem világos, a különbségtétel nem indokolt a tagság, az állami támogatás és az állammal való kapcsolattartás szempontjából. A társadalmi szervezetet a tagok akaratnyilvánítása hozza létre, a működés megkezdésének a bejegyzés csak feltétele legyen.- A 6. §-ban írott alakuló létszám 100 fő legyen. A 6. §. (2)/A változatot tartjuk jobbnak azzal, hogy a kérelem tárgyában 30 nap alatt kell határozni.- A 13-16 §. legyen csak ajánló jellegű. Valamennyi társadalmi szervezetnek legyen javaslattételi joga az államhatalmi és államigazgatási szerveknél.- A 20. §. alapján ne csak az ügyész, hanem bármely érdekelt személy fordulhasson bírósághoz.- A 22. §. A változata fogadható el azzal, hogy a c) pont alapján felfüggesztésre csak egy hónapra kerülhessen sor.- A 24. §. (2)/B változatot tartjuk elfogadhatónak.- A 27. §. értelmező rendelkezéseit az 1. §. (2) bekezdésének javasolt szövegére tekintettel feleslegesnek és indokolatlanul korlátozónak tartjuk. Kérjük, hogy észrevételeinket úgy szíveskedjenek figyelembe venni, hogy elsősorban az áj alkotmány demokratikus garanciákkal történő megalkotását, s ebben a szabadságjogok pontos meghatározását tartjuk szükségesnek. Budapest, 1988. szeptember 20-án. Tisztelettel: Dr. Vlgh Károly elnök Dr. Zétényi Zsolt ügyvezető titkár A Magyar Népköztársaság Országgyűlése Elnökének Minisztertanácsa Elnökének, Ipazságügyminiszterének, Allamminiszterónek Most, amikor a magyar államépltés legnagyobb fel adata a történelem által parancsolt demokratikus politikai-jogi intézményrendszer törvényi alapjainak lerakása, az új magyar alkotmányosság megteremtése, időszerű a független magyar államiság jelképének felidézése és a magyar nép által kívánt, ismert, demokratikus nemzeti hagyományainkat kifejező címer alkotmányba foglalása. Amint ismeretes, a történelmi magyar címer (a magyar korona társországait és melléktartományait fel nem tüntető, a magyar Szentkoronával díszített ún. magyar kiscímer) elemei mintegy 750-800 éve megjelentek a fennmaradt ábrázolásokon, s ez a címer egészen 1946-ig jelképezte a magyar államot, díszítette nemzeti függetlenségi harcaink zászlóit. Amikor a magyar nemzet alkotmányos önállóságra törő Habsburg uralkodóházat 1849. április 14-én a magyar országgyűlés megfosztotta a magyar tróntól és deklarálta Magyarország független államiságát, Kossuth Lajos kormányzó-elnök államunk jelvénye291
