Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)

A Társaság és az állambiztonsági szolgálat

„Göröngyös úton...” hogy valakiről nyilvántartási adatokat rögzítettek, ún. 6-os kartont állítottak ki és tartottak irattárban, ám az illető nem működött együtt a szolgálatokkal. Feltehető a kérdés, ha valaki rendszeres, szervezett formában kapcsolatban volt az állambiztonsági szolgálatokkal és azokat ismeretekkel, adatokkal látta el, minősíthető-e úgy, hogy nem volt részese az állambiztonság hálózatának? Ez nyilvánvaló képtelenség. A közvélemény ezt a magatartást is ügynöki jel­legűnek tartja. Az operatív jelentéseknek a rendszerváltozáskor létező rendszerét — amely fő forrása jelen tanulmányom ezzel kapcsolatos részének is - a 22/78 számú miniszteri parancs szabályozta, amely olyan operatív tájékoztatási rendszert állított fel, amelyben a budapesti és megyei rendőrfőkapitányságok állambiz­tonsági szerveinél és magasabb szerveknél működött a napi operatív tájékoz­tatási rendszer. A III-as Főcsoport operatív koordináló ellenőrző és titkársági osztályán központi napi operatív tájékoztatási rendszert alakítottak ki. A cél az „ellenséges”, nacionalista, „ellenzéki”, illetve reakciós egyházi személyek káros politikai akcióira, összejöveteleire vonatkozó információk, ezek elő­készítésével kapcsolatos adatok szerzése volt. (Az állambiztonsági iratokban egyébként fellelhető a „polgári radikális” és a „nemzeti radikális” ellenzék fogalompárja.) A Belügyminisztrium miniszterhelyettesi titkársága összesítette a napi operatív jelentésekben felterjesztett információkat és készített tájékoz­tatókat a párt és állami vezetés számára. Az 1989-es esztendő vége, a szabad választásokban való megállapodás, az államforma megváltoztatása fordulatot hozott az állambiztonsági ügyek­ben is. „Horváth József rendőr vezérőrnagy, ///////. főcsoportfőnök már az 1989. november 21-i országos parancsnoki értekezleten hangsúlyozta, hogy a korábban keletkezett anyagokat meg kell semmisíteni. Pallagi Ferenc rend­őr vezérőrnagy, állambiztonsági miniszterhelyettes azonban csak december 18-án hagyta jóvá a belbiztonsági csoportfőnök írásos javaslatát az operatív nyilvántartás felülvizsgálatáról és az iratok tömeges megsemmisítéséről. Azo­nos szám alatt hagyták jóvá Horváth József egy másik javaslatát is, amely­nek rendelkezései közül kiemelésre érdemesek a gépi rendszerben történő ellenőrzések új elvei, illetve az a részlet, amely a »SZT« (szigorúan titkos) állományú tisztekről vezetett dossziék megsemmisítéséről intézkedik. Decem­ber 22-én pedig az állambiztonsági miniszterhelyettes titkársága egy aláírás nélküli körlevélben úgy módosította a korábbi szabályozást, hogy az előírásos jegyzőkönyvek mellőzésével utólag követhetetlenül folytatódhatott az iratok 222

Next

/
Thumbnails
Contents