Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
A Társaság és az állambiztonsági szolgálat
A BZST képviseletében megsemmisítése” - ismerteti tanulmányában Markó György.277 Az ügyek megközelítését lényegesen árnyalja az 1989-es megsemmisítési parancs, amelynek meg nem határozható számú állambiztonsági irat esett áldozatul, s így az „M” és „B” dossziék hiánya valójában nehezen megítélhetővé, vagy az esetek nagyobb részében eldönthetetlenné teszi valamely személy állambiztonsági hálózati ténykedésének pontos megítélését. Ezzel egészen illuzórikussá vált a megmaradt iratok bizonyító ereje. A kutató iratfoszlányokkal találkozik, amelyek feltételezésekre - kivételesen akár a bizonyossággal határos feltételezésre - igen, de jogi következményekkel járó, bíróság előtt jól védhető, terhelő ténymegállapításokra elvétve adnak alapot. Mindezeket összegezve a következő megállapításra juthatunk: 1. Aki nem felel meg a törvényben meghatározott kritériumoknak, az formálisan nem tekinthető ügynöknek, illetve ezzel egy fogalmi körbe tartozó hálózati személynek, ugyanakkor tartalmi vizsgálat alapján juthatunk arra a megállapításra joghatás nélkül, hogy az illető együttműködött a szolgálatokkal. 2. Ha valakiről az állambiztonság bizonyos, a követelmények szerint nem elegendő nyilvántartási adatot kezelt, ám egyéb adatok nem találhatók, akkor az illető nem nevezhető ügynöknek, ám valószínűségi alapon lehetséges, hogy az volt. 3. Ha valakiről egyáltalán nem kezelnek semmilyen adatot az állambiztonsági szolgálatok, illetve a levéltár, ez a körülmény történetileg nem bizonyíték arra, hogy az illető nem volt kapcsolatban az állambiztonsági szolgálatokkal. 4. Az alkotmányos, azaz jogállami megítélés szerint mindenki ártatlannak tekintendő addig, amíg bűnösségét jogerős bírói ítélet nem állapította meg, mutatis mutandis - mivel a titkosszolgálati cselekmények önmagukban nem minősültek bűncselekménynek - mindaddig nem csupán büntetőjogilag ártatlannak, hanem ügynöki múlt által is érintetlennek tekintendő valaki, ameddig a törvényben meghatározott, előbb írt feltételeket igazoló bizonyítékok nem állnak rendelkezésre. Célom elsősorban az volt, hogy képet kapjak arról: gyűjtött-e, és ha igen, milyen módon gyűjtött adatokat az állambiztonsági főcsoportfőnökség a Baj- csy-Zsilinszky Társaságról és jogelődjéről, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaságról. Megkísérelte-e a beépülést, így a társaság ténykedésének befolyásolását? E kérdésekre határozott igennel válaszolok. 277 Markó György: „Az iratok megsemmisítéséhez jegyzőkönyv nem kell”. Dokumentumok az állambiztonsági iratok 1989. évi megsemmisítéséről. https://www.abtl.hu/iratok/cikkek/marko_irat_megsemmisites (Utolsó letöltés: 2019. 04. 14.) 223
