Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
A Társaság nagy pillanatai
A Társaság nagy pillanatai A Nemzeti Kerékasztal-tárgyalásokhoz vezető folyamat a közjogi változások megalapozása, a megfelelő törvények létrehozása tekintetében sikeres volt, a szabad demokratikus választások zavartalan lefolytatása bizonyította eredményességét. Világosan látható volt ugyanakkor, hogy a közjogi eseménysor a változások nagyon szűk, ám leglényegesebb elemét ölelte fel, és történtek helyrehozhatatlan hibák is. Sikerült megteremteni a közjogi-alkotmányos alapokat, ám a gazdasági kérdések rendezetlensége, a hatalmas államadósság rendezetlenül hagyása óriási károkat okozott. A Bajcsy-Zsilinszky Társaság képviselői - s meggyőződésem szerint a Kerekasztal többsége - nem gondolta át, hogy ez a kialkudott rendszerváltozás az Alkotmánybíróság közreműködésével és az október 23-án hatályba lépett új liberális alkotmány (a népköztársasági alkotmányt szinte teljesen kicserélő törvénymódosítás) már a választások előtt megalapozta az államszocialista múlttal való folytonosságot. Súlyos hiba volt az Alkotmánybíróságnak a választások előtt való létrehozása. Ezzel az a helyzet állt elő, melyben a folyamatok megítélése az 1989-es alkotmánymódosítás olyan sajátos értelmezése alapján történt, amely - a csonka parlamentarizmus jegyében - számos meghatározó döntési változatot az elmúlt rendszerrel való folytonosság és a nemzetközi pénzhatalom által meghatározott, esetenként csupán vélelmezett liberális értékrend szerint választott meg. Az Ellenzéki Kerekasztal kisebbségi szárnyát alkotó Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal Demokraták Szövetsége, valamint a Szakszervezetek Ligája a plenáris ülésen jelentette be, hogy nem hajlandók az aláírók között szerepelni. E döntésüket nem a középszintű tárgyalásokban tették meg, mint ahogy az talán elvárható lett volna, hanem a megfelelő nyilvánosságú plenáris ülésen, az ország közvéleménye előtt. Az SZDSZ és a Fidesz azzal indokolta az aláírás megtagadását, hogy nem ért egyet a köztársasági elnök nép által való közvetlen módon történő megválasztásával. E határozott álláspont mögött az húzódott meg, hogy egy közvetlen választás esetén valószínűsíthető volt Pozsgay Imre, a korábbi állampárthoz tartozó jelölt megválasztása, s ezáltal a reformkommunista politikai irányzat megerősödhetett volna az ugyancsak nép által megválasztott Országgyűléssel szemben. Ez a vélemény és állás- foglalás az állampárttal szemben kinyilvánított teljeskörű bizalmatlanság és elutasítás kifejeződése volt. Az állásfoglalás nélkülözte a közvetlen elvi megalapozottságot, hiszen a választás közvetett vagy közvetlen módja, az ezzel kapcsolatos helyeslés vagy elutasítás tisztán elvi alapokon nem függött attól, hogy milyen eredménnyel jár az egyik és milyennel a másik elnökválasztási 141
