Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
A Társaság nagy pillanatai
„Göröngyös úton...” módozat. Itt azonban azokról az alaptételekről is el kellett gondolkodni, amelyek a rendszerváltozás helyzetében lévő országot jellemezték. A rendszerváltozásra törekvő politikai erőknek mérlegre kellett tenniük a következő tényeket: 1. A kommunista hatalom politikai rendszere és elvei, csakúgy, mint gyakorlata embertelen, nemzetellenes, bűnös volt, s a jelen időben is ennek az állapotnak folytatásaként létezett. 2. Ezt a hatalmat el kellett távolítani, gyökeres változásra volt szükség egy merőben új, az előzőtől lényegesen eltérő demokratikus-népképviseleti rendszer létrehozása végett. 3. Az állampárt jelentős, önkényuralom gyakorlására képes hatalommal, fegyveres erővel bírt. 4. Az állampárti társadalom, maga az uralkodó párt jelentősen megosztott volt, a hatalom megtartását kívánó erőktől egészen a hatalom teljes lebontásába belenyugvó erőkig, csoportokig, mely utóbbiak kompromisszumra törekedtek azért, hogy előnyös gazdasági-politikai helyzetüket (legalábbis módosult formában) megtartsák. S végső soron a teljes békés átalakulást el tudták fogadni. 5. A kommunista gazdasági-politikai rendszerrel szemben álló „ellenzéki” csoportok nem rendelkeztek a hatalom erőszakos megváltoztatására alkalmas eszközökkel, s nem is volt szándékuk a hatalom erőszakos megváltoztatása. 6. Az előbbi feltételek ismeretében az ellenzéki erőknek dönteniük kellett, hogy milyen legyen a viszonyuk az állampárt részét alkotó és annak lebontását kívánó vagy elfogadó „reformkommunista” irányzattal és annak személyi reprezentánsaival. Ez a viszony lehetett elutasító, a jövő politikai rendszerének kialakítását a jövendő szavatolt szabad választás eredményétől váró vagy a kompromisszumra törekvő kommunista csoportokkal való megegyezésre hajló, egészen odáig, hogy e csoportok kapjanak bizonyos részt a jövendő politikai és gazdasági hatalomból. A két felfogás - tehát a szabad, demokratikus választások döntő szerepére építő vagy az eddigi hatalmi csoportok kompromisszumkész részével való megegyezésre törekvő - között számos árnyalatbeli különbség volt elképzelhető. A szeptember 18-i megállapodás számos olyan alkotmány-, büntető-, választójogi, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló elemet tartalmazott, amelyek előkészítették a békés átmenetet és a szabad, demokratikus választások megtartását. A megállapodás a különleges helyzetre való tekintettel kimondta, hogy ha az államfői tisztség betöltésére az új országgyűlés megválasztása előtt kerül sor, akkor a köztársasági elnököt a választópolgárok az általános és egyenlő választójog alapján közvetlen és titkos szavazással, négy évre választják meg. Ezt a feltételt nem tartotta elfogadhatónak az említett két ellenzéki párt. 142
