Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
A Társaság nagy pillanatai
„Göröngyös úton...” Visszatérve az Ellenzéki Kerekasztal fő vonulatához: Antall József már a tárgyalások kezdetén átvette a Magyar Demokrata Fórum képviseletét, miután bebizonyosodott, hogy az eredetileg kijelölt Für Lajos - ahogy maga kijelentette, „közjogi felkészültségének hiánya" miatt, Csurka Istvánhoz és másokhoz hasonlóan - nem minősült alkalmasnak, s nem vállalkozott a képviseletre. így Antall József, Szabad György és Sólyom László alkották a képviselői csoportot. Az MDF elnökségében jelentős tábora volt annak a nézetnek, amely az alkotmányozó nemzetgyűlés gondolatát tartotta fontosnak, Antall József azonban a parlamentáris átalakulás viszonylag gyors végrehajtását szorgalmazta -nyilván az MDF elnökségének egyetértésével. így az Ellenzéki Kerekasztal fogalomtárába nem is került be az alkotmányozó nemzetgyűlés terve, jóllehet mi, akik a BZST képviseletében voltunk ott, rokonszenveztünk ezzel a nézettel. Mind az Ellenzéki Kerekasztal, mind pedig a háromoldalúvá felerősített és kiszélesített, valójában az állampárt és az Ellenzéki Kerekasztal kettősségére épülő szervezet meghatározó szereplője volt Antall József és Tölgyessy Péter, valamint az állampárt részéről Pozsgay Imre. Bába Iván könyvében az Ellenzéki Kerekasztal előzményeként sorolja fel azokat a találkozókat, amelyen az Orvostörténeti Múzeumban Antall József - aki akkor az intézmény főigazgatója volt - mellett Vigh Károly, Mécs Imre, Göncz Árpád, Fodor Gábor és Csoóri Sándor vett részt.193 (E megbeszélésekről Vigh Károly is szól visszaemlékezéseiben.) A Bajcsy-Zsilinszky Társaság tagságát és tisztségviselőit - jómagámat is beleértve - az a szándék vezette, hogy minél előbb szabadon választott törvényhozása és kormánya legyen az országnak, azaz történjék meg a döntő közjogi fordulat. A puhának mondott, a hatalom felelősségétől szabadulni akaró diktatúra szűnjön meg, s egy független, demokratikus, alkotmányos Magyar- ország álljon talpra. Térjen vissza mutatis mutandis, a magyar alkotmányos államiság történeti folyamatossága. Azt is vártuk, célunknak tartottuk - noha a tárgyalások jellegére, az EKA-n belüli konszenzus elvére tekintettel ezt megfelelő hangsúllyal nem fejezhettük ki -, hogy az átalakulás egy keresztény, nemzeti értékrendű alkotmányos berendezkedést hozzon létre. E közjogi fordulat meghatározó ténye volt tehát a 1990. május 2-án összeült Országgyűlés, s a folyamat tovább folytatódott a 2011-es Alaptörvényig. 193 Bába Iván: Rendszerváltoztatás Magyarországon. Budapest, Veritas-Magyar Napló, 2015, 171. 140
