Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
A Társaság nagy pillanatai
„Göröngyös úton...”- Hogyan értékelte Társaságuk a demonstrációt?- Mi úgy véljük, hogy ez a demokratikus tömegmozgalom és a hatalom számára is átkelés volt a Rubikonon, döntő, jelképes lépés. A különböző irányultságú autonóm mozgalmak be tudták bizonyítani, hogy képesek az egybehangolt, fegyelmezett, öntudatos cselekvésre, s hogy hatókörük: tömeges. Ugyanez a másik oldal számára is figyelmeztető jel volt: ezentúl már nem lehet figyelmen kívül hagyni a demokratikus mozgalmak törekvéseit. Politikai tényezőként vannak jelen a mai magyar közéletben.”185 Szemléletes és egyben a tüntetés utóéletét adó fejlemény volt a Szűrös Mátyásnak, a Külügyi Bizottság elnökének írott 1988. augusztusi levelünk, amely túllépett az általános ellenzéki szóhasználat fogalomtárán. (A levél másolatát eljuttattuk a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának és az MSZMP KB külügyekért felelős titkárának is.) Határozott igényt, követelést fejezett ki, eljárási módok megjelölésével, nemzetközi jogilag megalapozva a határon túli magyarok - magyar állam általi - jogvédelmét. A levél abból indult ki, hogy a kétoldalú kapcsolatokban nem lehetséges a felvetett kérdések megnyugtató megoldása, ezért többirányú nemzetközi fellépést indítványozott. Egyrészt javasolta az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületéhez fordulást is, egyben a KGST-ben hozandó közös döntések megszavazásának függővé tételét a Romániával kapcsolatos politikától. Azt is ajánlotta, hogy a magyar kormány szorgalmazza nemzetközi fórumokon a menekültek helyzetének, így a családegyesítésnek a megnyugtató rendezését, különös tekintettel arra is, hogy akit magyar nemzetisége vagy anyanyelve miatt bárhol üldöztetés vagy hátrányos megkülönböztetés ér, a Magyar Népköztársaságban élvezzen menedékjogot, és - alkotmánymódosítás alapján - illesse meg a magyar állampolgárság. Kértük, hogy a kormány készíttessen részletes és tárgyilagos Fehér Könyvet a romániai magyar kisebbség sorsáról visszatekintve a trianoni döntés óta eltelt évtizedek történetére, ezt aztán világnyelvekre is fordítsák le, és terjesz- szék nemzetközi szinten. Azt is rögzítettük, hogy „politikai szabadság nélkül közel sem rendeződik megnyugtatóan a romániai kisebbségek ügye, még a falurombolás embertelen tervének feladása esetén sem”. E levelet dr. Vigh Károly minden indoklás nélkül azzal adta vissza nekem: ezt nem írom alá.186 185 Uo. 186 A BZST elnöke aligha a témával való foglalkozást és a „politizálást” kifogásolta, az Erdély tüntetésen Antall József társaságában jelen volt. A levél - számára idegen - jogászi 134
