Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton..." A Bajcsy-Zsilinszky Társaság története emlékeim és a források tükrében - RETÖRKI könyvek 39. (Lakitelek, 2019)
Bevezető szavak
„Göröngyös úton...” hiszen a rendszerváltoztatókkal szemben állók jelentős része ugyancsak békés alkotmányos átalakulást akart számos értékes személyi, szellemi elemmel. Erre, az 1986-tól 1989 végéig tartó időszakra esett a környezetvédelmi tiltakozásokban való szervezett, konstruktív részvétel - különös tekintettel a bős-nagymarosi vízlépcső által fenyegető környezetvédelmi vészhelyzetre. Ekkorra esett az erdélyi, romániai menekülthullám megindulása 1988-ban, amely parancsoló szükségként követelte meg azt, hogy Magyarország és a magyar társadalom felelősen és hatékonyan segítsen a kommunista önkény elől menekülőkön, különösen azokon, akik a magyar nemzethez tartozásuk miatt választották a menekülés útját. Az erdélyi-romániai menekült gyermekek táboroztatása, oktatása, beilleszkedésének elősegítése a Bajcsy-Zsilinszky Társaság jelentős részvételével történt, kisebb részben anyagi eszközök megszerzésével, s jelentős részben személyes közreműködéssel (ez utóbbi Töttössy Istvánné dr. nevével fémjelezhető). Emlékezetes cselekedet volt az 1988. évi Szent László-napi, június 27-i tüntetés a Hősök terén, tiltakozás a romániai falurombolás ördögi terve ellen, a „minden magyar felelős minden magyarért” Szabó Dezső-i igazsága jegyében. Ez a tüntetés mutatta meg először a rendszerváltoztatásra fogékony, határokra tekintet nélkül szerves közösségként megmutatkozó magyar társadalom erejét, a legalább 50-100 ezer fős tüntető, fegyelmezetten protestáló tömeg mintaszerű megszervezésével. A Bajcsy-Zsilinszky Társaság tagjai jelentős szerepet töltöttek be e tüntetés rendjének megtartásában. A demonstráció céljait kifejező memorandum egyik aláírója voltam Csurka István és dr. Nagy László mellett, részt vettem az előkészítő üléseken, a rendőrséggel való egyeztetésen és az említett szöveg szerkesztésében. Mindezekről szólni kívánok a fellelhető irategyüttes és sajtóanyag tüzetes tanulmányozásával és felhasználásával, saját emlékezetemet kézzel fogható bizonyítékok, források kiegészítésére veszem igénybe. Az is igaz, hogy vannak nem jelentéktelen kitöltendő hézagok. Szerepem és helyzetem kettős: egyfelől a korabeli események részeseként láttam a sorsfordító dolgok menetét (1990-ig jelentős mértékben, utána esetenként, majd egyre kevésbé), ugyanakkor csak a jelen nézőpontja és állapota, szemüvege által tudom felidézni a múltat. Remélem, hogy ez inkább javára, mintsem kárára válik a hitelességnek. Ha úgy tetszik, emlékirattal vegyes politikatörténet írásáról van szó. Nyomasztó és felelősségteljes a feladatom, hiszen a Bajcsy-Zsilinszky Társaság történetének megírása dr. Vigh Károly terve, feladata volt. Az általunk elért dokumentumok, korabeli hangfelvételek, jegyzőkönyvek sora került 12
