Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
Szuverenitás, határok
ügyminisztérium, diplomáciai képviselet, sem egyéb alkalmas intézmény. (Ennek nem mond ellent, hogy olyan jelentős magyar külügyminiszterei voltak az Osztrák-Magyar Monarchiának, mint gr. Andrássy Gyula). Magától értetődik, hogy az ország szuverenitásáról így 1526-tól (1541-től) 1918-ig nem beszélhetünk. 1918-ban az ország független lett, de tragikus következményekkel. A független magyar állam előbb köztársaság, majd 1920-tól újra királyság lett. Szuverenitását a húszas években korlátozták az antant katonai és gazdasági ellenőrző bizottságai, amelyek a versailles-i világ ide vonatkozó szabályait voltak hivatva betartatni. Ezek távoztával de jure és de facto is független, szuverén államnak kell tekintenünk Magyarországot, de csak 1927-től 1944. március 19-ig. Ez akkor is így van, ha tudjuk, a hogy a versailles-i (trianoni) kényszerek az országot szinte elkerülhetetlen kényszerpályára sodorták. 1944. március 19-től nem lehet szuverenitásról beszélni, hiszen egy idegen nagyhatalom katonailag megszállta az országot, rákényszerítette politikai akaratát, működtette saját rendőrségét, és követe teljhatalommal volt felruházva Hitler által. Most nem feladatunk vizsgálni, hogy a látszat kedvéért fenntartott magyar közjogi intézmények (államfő, kormány, parlament, közigazgatás, rendőrség, csendőrség stb.) mennyiben felelősek azért, ami 1944. március 19. és 1945 tavasza között történt. Minden, a megszállás után helyén maradt intézmény és személy felelősségét külön kell vizsgálni. Ez 1945 után meg is történt, sőt a mai napig is tart. Mindennek azonban azzal kell járnia, hogy a nemzet, a nép kollektív felelősségét, „bűnösségét” határozottan elutasítsuk. A második világháború után nem történt „felszabadulás”, legfeljebb a német megszállás alól. De abban a pillanatban egy másik fennhatóság azonnal korlátozta a szuverenitást. A vizsgált „kétütemű” (1945-47, 1947-49) rendszerváltoztatás idején tehát Magyarország egyetlen percre sem volt szuverén állam. Függetlensége megmaradt (bár egyes korabeli elemzők lehetségesnek látták Magyarország tagköztársasági beillesztését a SzovjetuniKét rendszerváltás Magyarországon_______________________________ 50
