Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)

Szuverenitás, határok

óba),42 de a megszálló szovjet hatalom minden szinten korlátozta a magyar állam önrendelkezését. Erre rendelkezésére állt a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (élén Vorosilovval és Szviridovval),43 illetve a Vörös Hadsereg főparancsnoksága és annak helyi parancsnokai (városparancsnokok, üzemparancsnokok stb.) is. Ez a szuverenitáshiány alapvetően meghatározta a magyar demokráciakísérlet (a rendszerváltás első ütemének) sorsát, végső soron mindenben a Kreml döntött. Ehhez, mint láttuk, megkapta a szövetségesei (a globalizmus) jóváhagyását az egész régióra.

A szovjet teljhatalom 1944—47-ig jogilag a fegyverszüneti egyezményre épült. A szovjet főparancsnokság nem is Magyarországon, hanem Ausztriában volt.44 A békeszerződés aláírása, ratifikálása és letétbe helyezése sem állította vissza azonban a szuverenitást, mert annak 22. pontja szerint a szovjet megszállók Magyarországon maradtak, és tevékenyen részt is vettek a totális kommunista uralom kiépítésében. Ezen a helyzeten csak de jure változtatott az osztrák államszerződés, amely kivonta a szovjetcsapatokat Ausztriából. (Az utánpótlási vonalak biztosítása ürügyén tartózkodtak szovjet csapatok Magyarországon). Egészen látványos összefüggés van az osztrák semlegesség és a Varsói Szerződés létrehozása között: pontosan egy nap. 1955. május 14-e, illetve 15-e. Csak éppen fordított sorrendben: előbb a Varsói Szerződés, majd az osztrák államszerződés köttetett meg. A Varsói Szerződés45 jogilag nem korlátozta a magyar szuverenitást, valójában azonban a szovjet birodalmi irányítás töretlen maradt. (Ez így volt Nagy Imre

___________________________________________Szuverenitás, határok

42 MZV (Cseh Külügyi Levéltár - Archiv Ministerstva Zahranicnich Veci) TO-O 1945- 1949. 9. d.

43 A SZEB-ről lásd: Földesi Margit: A megszállók szabadsága. Kairosz, 2002

44 Baden bei Wien-ben.

45 A Varsói Szerződést 1955. május 14-én írta alá Hegedűs András magyar miniszter- elnök. A Magyar Közlönyben június 5-én jelent meg. A szerződés 4. cikke tartalmazta a kollektív védelmi kötelezettséget. Arról nem szólt, hogy ez szovjet (vagy más) államok katonáinak Magyarországon tartózkodásával is jár.

51