Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
Jogalkotás
Jogalkotás Jogalkotás A két vizsgált sorsforduló a jogalkotásban is sajátos hasonlóságokat és ellentéteket hordoz. Az elsőt három parlament is fémjelzi, mutatva egyben az utat a negyvenéves kommunista diktatúra irányába. Mint láttuk, az 1944. december 21-én létrejött Ideiglenes Nemzetgyűlés (valójában az Ideiglenes Kormány rendeleti úton) alapvető fontosságú intézkedéseket (földosztás, választási törvény, népbíróságok felállítása stb.) hozott, erőteljes szovjet ellenőrzés alatt. Alapvető beavatkozás történt tehát a tulajdonviszonyokba a nagybirtokrendszer megszüntetésével.169 Ez egyben az állam erőteljes megjelenését is jelentette ebben a szférában, hiszen az igénybe vett földterületeknek csak egy részét osztották szét, a másik része ún. „állami gazdaságok” tulajdonába került. Ezek korábban nagy vagy közepes birtokmérettel jöttek létre. Emellett az ország legnagyobb iparvállalatai - a közvetlen szovjet felügyelet és irányítás után - állami kezelésbe, valójában állami tulajdonba kerültek.170 De számos más vállalat tulajdonosai sem vették vissza az irányítást, vagy mert áldozatául estek az 1944^45-ös időknek, vagy mert külföldre távoztak, és nem is kívántak visszatérni Magyarországra. Az olyan hatalmas tulajdonok, mint a Weiss-Chorin-Komfeld-vagyon bizonytalan jogállása171 elősegítette az állam fokozott benyomulását az ipari magánszféra helyébe. A még magánkézben lévő üzemekben egyre nagyobb hatalmat szereztek a szakszervezetek által uralt üzemi bizottságok. Mivel ezek szinte ki169 600/1945.M.E. sz. r. 170 Felsorolásukat lásd. Földesi Margit: A megszállók szabadsága... i. m. 171 Ezt az óriási vagyont 1944 nyarán az SS próbálta megszerezni, cserébe a népes családok Portugáliába szállításáért. 155
