Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
A politikai rendszer
vén. A jóvátételi szállítások ellenőrzése és megszabása révén vagy éppen a magyar tartozások — elsősorban Németország irányába - „lefoglalásával”). Mindez azzal is járt, hogy az országot kiszakították a világpiac áramlataiból. A globalizmus nagy kísérlete, hogy Európa egészét gazdasági-politikai rendszerébe vonja - az Európai Újjáépítési Program (Marshall-terv) révén, így már nem sikerülhetett maradéktalanul. A szovjet birodalmi érdekek 1946 végére már teljes egészében érvényesültek Közép-Európában, így e térség egységesen „visszautasította” a dollármilliárdos segélyeket és kölcsönöket. A politikai fordulat Magyarországon, Csehszlovákiában csak ezután következett be. Az 1989-90-es rendszerváltoztatás idején a globalizmus „megszálló erői” szintén a gazdasági pozíciók kisajátításával kezdték. Ezt szolgálta a „spontán” és tervezett privatizáció. Ehhez járult a mérhetetlen és nyilvánvalóan kezelhetetlen - vagyis a teljes politikai kiszolgáltatottságot is jelentő - államadósság. Innen pedig már csak egy lépés volt a „periféria-lét” konzerválása, az „összeszerelő ország”, a puszta piacként való használat, a munkabérek alacsonyan tartása és egyéb hátrányos intézkedések. A privatizáció a legszorosabb összefüggésben van a Kádár-korban felhalmozott állam- adósággal, valamiféle olyan elképzeléssel, hogy az állam által felhalmozott adósság költségvetési tétellé alakítására a magántulajdonú piacgazdaságban az állami vagyon a garancia. Ennek értékesítése tehát költségvetési és nemzeti érdek egyben. A korszak legtöbb szereplője úgy látta, ez valójában az állami vagyon átjátszásával járt a globalizmus erőinek a kezébe.126 Ezek a gazdasági folyamatok abból fakadtak, hogy az ország mindkét nagy sorsforduló idején a teljes gazdasági és politikai (erkölcsi) összeomlás Két rendszerváltás Magyarországon__________________________________ 126 Pozsgay Imre, Pálos Miklós, Berecz János is egyetértett ebben. Lásd. az „Elátkozott szabadság” c. tv-műsor, 2007. január 12. Ez alkalommal Pálos Miklós elmondta, hogy miként vált lehetetlenné az Antall-kormány idején - a Csépi Lajos és Pongrácz Tibor vezetése alatt álló - APV Rt. ellenőrzése, illetve a nemzeti vagyon kezelése. 118
