Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)

A politikai rendszer

állapotában volt. Különbség persze volt: a globalizmus vonzó arca évekre elfedte a hátsó szándékait. A demokratikus jogállam összehasonlíthatatlanul vonzóbb és kívánatosabb volt a magyarság számára, mint a kommunista diktatúra, amely 1948^19-re egyértelműen kiépült. Az Európai Unióhoz való tartozás olyan magyar vágyakat teljesített be, amelyek a legtávolabb álltak a nagy keleti (kommunista, orosz) birodalomhoz tartozástól. De hogy történelmi távlatban, a magyarság megmaradása szempontjából végül is milyen kimenetelű folyamatok zajlottak és zajlanak, az még nem állapítható meg. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a kommunista birodalom nem volt képes olyan integrációra, gazdasági és főleg kulturális alávetésre, mint a globalizmus. Megmaradt a politikai, katonai integráció szintjén, de ezt időnként csak katonai erővel tudta érvényesíteni. Ez a felületes integráció a bukásához is vezetett.

A második világháború után a megszállók (szövetségesek) a koalíciós kormányzást erőltették Magyarországra. Ennek okairól már szóltunk. Lényege nem volt más, mint a népakarat „korrigálása”. Sajnos az 1989-90-es rendszerváltoztatás idején is történt hasonló „korrekció”, ha nem is ilyen brutális következménnyel. Ez már abban megnyilvánult, hogy a Nemzeti Kerékasztal-tárgyalásokon olyan kérdésekről döntöttek - lényegében minden felhatalmazás nélkül - önjelölt csoportok, amelyről csak egy alkotmányozó nemzetgyűlésnek lett volna joga dönteni.127 Az MSZMP-nek nem volt semmiféle legitimitása: a hatalmat diktatúra formájában gyakorolta, idegen fegyverek segítségével szerezte meg és tartotta fenn 33(40) évig. Az ellenzéki pártoknak, szervezeteknek sem volt semmiféle legitimitása (érhetően). Ez a legitimitás csak a szabad választások révén lett volna megszerezhető. Kérdéses, miként hatott volna ez a volt kommunista állampárt pozíciójára, illetve egyes ellenzéki pártok szerepére. Mindenesetre, a magyar választópolgár

____________________________________________A politikai rendszer

127 Az idővel egyre konkretizálódott „lakiteleki gondolat” egyik alapköve volt, hogy alkotmányozó nemzetgyűlés hivatott a jogállam megteremtésére Magyarországon.

119