Szőcs Zoltán: A Szabó Dezső Emléktársaság mint emlék. A Hunnia Folyóirat megszületése és kimúlása - RETÖRKI könyvek 37. (Lakitelek, 2019)
A Szabó Dezső Emléktársaság mint emlék - Lejtmenetben
A Szabó Dezső Emléktársaság mint emlék épp az ellenkező irányba mutat. Azaz nemcsak a szerzőválasztás, hanem az elnevezés is védhetetlen szakmailag. ” 2012. jún. 30., NÉPSZAVA ONLINE. „ Magyarországi zsidó szervezetek: mellőzzék az antiszemita írókat a Nemzeti alaptantervből! Sinka István ’feltűnően durva, zsidóellenes verseivel tüzelte fel az egyszerű emberek indulatait az üldözöttekkel szemben. ’ Szabó Dezső műveiben pedig újra és újra felbukkan a zsidóság elleni uszítás, továbbá szellemi megalapozója volt annak a közhangulatnak, amely a zsidótörvények elfogadásához vezetett. (...) A közleményt a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, az Elet Menete Alapítvány, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, a Magyarországi Cionista Szövetség, a Nácizmus Üldözöttjeinek Bizottsága és a B nai B ’rith Budapest Páholy jegyzi. ” 2012 nyarán a rádióból, a tévéből, a nyomtatott sajtóból, de talán még a vízcsapból is szünet nélkül az aggódó és felháborodott liberálisok hangzavara hallatszott nem halkuló erővel, sőt, ezt még meg is lehetett fejelni, hála a Magyar Tudományos Akadémiának. 2012. okt. 30-án egy különleges konferenciát rendezett a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete A nemzeti konzervativizmus irodalomszemlélete címmel. Ugyanazok az írók voltak célkeresztjükben, mint eddig is: Tormay Cecile, Nyíró József, Wass Albert és Szabó Dezső. Itt és most csak ez utóbbival kapcsolatos vonatkozásokra hivatkozom. Két előadó is foglalkozott Szabó Dezsővel. Veres András, aki Szabó Dezső újraértékelése címmel a legminimálisabb újat sem volt képes - netán bátor - felmutatni az eddig sulykolt pályaképen. Az előadó rámutat, hogy írónk ,,makacs antiszemitizmusát nem tudta feladni, noha a náci veszélyt ő is felismerte”. Igaz, zárszavában kiáll Sz. D. taníthatósága mellett, amit ő állítólag már 1975-ben is javasolt. A másik előadó Földes Györgyi nem volt ennyire elnéző. Örült beszéd, de van benne rendszer (Szabó Dezső ellentmondásai) cím alatt a bevezetőben minden közhelyet felsorolt, amit a liberális értékrend csak elvárhatott: írónk politikai szélkakas volt, azonkívül,,vérgőzös, szélsőséges antiszemita”, de azért elveihez valójában hű maradt, és nemcsak a zsidóságot ostorozta, hanem az egyházat, a keresztény kurzust, a politikai és irodalmi életet is. Befejezésül bevallja, hogy a főműnek kikiáltott Az elsodort falu „fárasztóan egysíkú, da- gályos és olvashatatlan”. Ennyit az MTA hozzáállásáról a Hoffmann Rózsa által képviselt alaptanterv érvényre juttatása terén. 80
