Szőcs Zoltán: A Szabó Dezső Emléktársaság mint emlék. A Hunnia Folyóirat megszületése és kimúlása - RETÖRKI könyvek 37. (Lakitelek, 2019)
A Szabó Dezső Emléktársaság mint emlék - Lejtmenetben
Lejtmenetben Sok lúd disznót győz. Hajói emlékszem, a kormány visszahátrált, a kötelező tananyagból áttette Szabó Dezsőt a fakultatív (esetileg választható, alkalmilag tanítható) kategóriába, abba, ami a három T-s aczéli érában a „tűrt” kategória volt. De azután onnan is kikerült: mára már egyértelműen „tiltott” lett. Sikerült elérniük, hogy Szabó Dezső neve a mai generációk értelmiségének nyelvezetében szitokszónak számít. Egyetlen esetről tudok, hogy Szabó Dezső hivatalosan bekerült az érettségi tételek közé: dr. Petővári Ágnes, aki ott tanított magyar irodalmat, a Ludovika téri „Raul Wallenberg Humán Szak- középiskola, Szakiskola és Gimnáziumban”, egyetlen alkalommal elérte, hogy Sz. D.-ből is lehessen érettségizni. A tétel a Feltámadás Makucskán elemzése volt. Ez jó hír, más oldalról elszomorított, amit a tanárnőtől hallottam: valójában roppant egyszerű, akadályoktól és tiltásoktól mentes volt a Mester tananyaggá emelése, vagyis: kizárólag és csakis a balliberális hegemónia által kinevelt, presszionált és befolyásolt, erősen marxista hátterű tanári karunk emberi gyengesége, gyávasága és deficites hazafisága volt az egyetlen oka annak, hogy ezt a kezdeményezést nem követte több. Csak a tárgyilagosság kedvéért jegyzem meg, hogy ugyanakkor, századunk első évtizedében, a Püski-kiadványok mellé felsorakozott a szegedi Lázi Kiadó is, amely egy 9 kötetes, nagyon szép, kemény kötésű, tipográfiailag igényes sorozatban adta ki a Mester életművének legjavát - bántóan sekély olvasói érdeklődés mellett.29 A kiadó egyik vezetője tapintatosan így fogalmazott, mikor beszélgettünk: „A Sz. D.-könyvek nem fogynak olyan mértékben, mint számítottuk. Leállunk a még tervben lévő művek kiadásával.” * * * 2011-ben kénytelen voltam szembenézni a szomorú ténnyel: a Szabó Dezső Emléktársaság már csak papíron létezik, érdeklődő tagjai nincsenek, tagdíjat senki sem fizet, a meghívásokra nem reagálnak. Mivel 2011-ben az én helyzetem is inogni kezdett a Magyar Fórumnál, azok a sajtóbeli megnyilvánulások is megszűnő félben voltak, amik legalább informálisan fenntarthatták volna az SZDE létezésének illúzióját. Elfogadható ez vagy nem, mindenesetre a magyar szellemi valóságot reálisan kifejező tény, hogy az 1988-ban nagy 29 A meglehetősen korlátozott olvasói érdeklődés ugyanígy elmondható mindazon Sz. D.- vel kapcsolatos kiadványokra, amelyek a Nap, az Osiris, a Kairosz, a Kráter, a Kortárs, a Magyar Napló stb. kiadók gondozásában jelentek meg az elmúlt húsz év folyamán. Az érdeklődés finoman szólva is mérsékelt. 81
