Szőcs Zoltán: A Szabó Dezső Emléktársaság mint emlék. A Hunnia Folyóirat megszületése és kimúlása - RETÖRKI könyvek 37. (Lakitelek, 2019)
A Szabó Dezső Emléktársaság mint emlék - A Szabó Dezső Emléktársaság létrejötte
A Szabó Dezső Emléktársaság létrejötte A Szabó Dezső Emléktársaság létrejötte Előzmények A Szabó Dezső-kultusz, illetve tiszteletadás egyik jellemző sajátja volt mindig is, hogy a Mester személye körül különféle öntevékeny csoportok alakultak. Ennek egyik oka az író különc személyiségében, magányos és kveruláns, vagyis szinte megközelíthetetlen életvitelében keresendő, továbbá abban, hogy irtózott a pártoktól, a politikától, így ebből az irányból is megközelíthetetlen volt. Utalnék rá, hogy a ’30-as évek közepétől kezdve a körülötte sündörgő, neki különféle feladatokat elvégző egyetemi fiatalok - akik nem kis büszkeséggel és túlzással szerették magukat Szabó Dezső titkáraként titulálni, noha az író „cselédeim”-ként emlegette őket - 13 főnyi csoportja létrehozta a Ludasok Társaságát. Ugyanis fő tevékenységük az 1934-ben megindult Ludas Mátyás Füzetek terjesztése volt. Később Szabó Dezső, egy vidámabb percében maga állított ki számukra 13 névre szóló „cselédkönyvet”, igazolva ezzel munkájukat. A ’40-es években kezdett divatba jönni szerte az országban és az elszakított részeken - sokak szerint a Magyar Közösség szervező munkája volt e mögött - a „Szabó Dezső-szigetek” alapítása. Ezek hangsúlyozottan nem pártok voltak, pártokhoz nem kötődtek, kizárólag az író által képviselt nemzeti ideológia szellemében működtek, mint afféle polgári olvasókörök. Először nem vett róluk tudomást, de végül maga Szabó Dezső is elismerően nyilatkozott róluk. Az 1948-as fordulat után Szabó Dezsőnek még a nevét sem volt ajánlatos emlegetni, műveit bezúzták, emlékét is igyekeztek kilúgozni a magyar irodalomtörténetből. Természetesen tisztelőinek kemény magja - ezek jellemzően diplomás orvosok, papok, mérnökök, tanárok, tisztviselők, vagyis értelmiségiek voltak - a lehetőségek határain belül fenntartotta és ápolta emlékét különféle illegitim, sub rosa működő Szabó Dezső-körök fenntartásával. Mint azt időközben megtudhattuk, a pártállami titkosszolgálat élénk érdeklődést fejtett ki ezen körök tevékenységét illetően, noha valójában alig tettek többet, mint az esztendő bizonyos napjain kimentek az író sírjához, ott beszédeket mondtak és zsoltárokat énekeltek. A Kádár-kori Szabó Dezső-kultusz fenntartásának 13
