Szőcs Zoltán: A Szabó Dezső Emléktársaság mint emlék. A Hunnia Folyóirat megszületése és kimúlása - RETÖRKI könyvek 37. (Lakitelek, 2019)
A Szabó Dezső Emléktársaság mint emlék - A Szabó Dezső Emléktársaság létrejötte
A Szabó Dezső Emléktársaság mint emlék gyakorlati és politikai nehézségeiről, de a korszakban mindenek ellenére mégis működő Szabó Dezső baráti körök rendőrségi megfigyeléseiről kiválóan összefoglalt tanulmányt tett közzé G. Bartók Béla.1 Itt szeretném megjegyezni, hogy amíg Magyarországon tombolt a proletárdiktatúra kemény, illetve puha változata, addig az emigrációban, mindenütt ahol magyar diaszpóra élt, nagyon elterjedt volt a Szabó Dezsőről elnevezett kultúrkörök, társaságok, egyesületek működése. Vannak adataink az Ausztráliában, Dél-Amerikában működő Szabó Dezső Körökről, illetve arról, hogy személyét gyakorta felidézték, műveit olvasták, kiadták. így például Argentínában, de más országokban is, ahol megfordult, Szeleczky Zita volt leglelkesebb propagátora. Ezek közül mégis a legjelentősebb az ’50-es években Washingtonban létrehozott Szabó Dezső Emlékbizottság (The Dezső Szabó Committer, Washington). Ennek lelke és szellemi vezetője dr. Kardos Béla - gyakran Kardos-Talbot Béla névváltozatban -, a Budapesten élő dr. Kardos Ernő testvére volt. Természetesen az ő kiadványaik, felhívásaik, tevékenységük semmilyen mértékben nem kerülhettek be Magyarországra. Puszta emlegetésük is politikai bűncselekmény volt. 1959-ben kiadtak egy figyelemre méltó könyvecskét Szabó Dezső emlékezetére. Ennek egyik esszéje azt elemzi, hogy az író mennyire rászolgált már a Nobel-díjra, és követeli annak posztumusz megadását. Levelezésünk dátumai alapján valamikor 1983-ban kerültem kapcsolatba Budai Balogh Sándorral, a legtekintélyesebb, és valójában az egyetlen professzionális Szabó Dezső-kutatóval. Azután az ő révén lassan és külön-külön megismerhettem az akkor működő, nem hivatalos Szabó Dezső Baráti Kör lelkes, öntevékeny és bizony meglehetősen idős tagjait is: dr. Kardos Ernő, Hartyányi István, dr. Zsigmond Gyula, Kopré József, Eötvös Flóra, Eötvös Ferenc, Arany Bálint és fivére, Fitos Vilmos, Andrássy Kurta János, Visnyi István, Réthei Prikkel Lajos, Csizmadia Ferenc, dr. Natkó Gyula, dr. Mistéth Endre, Kiss István, Sebestyén László, dr. Szíj Rezső, Kovács Bálint, Jani János, dr. Kovács Zoltán és még jó egynéhányan. Nem volt ez valódi egyesület, egyes tagok néha el-eltüntek, mások megjelentek rendezvényeiken, melyekről jellemzően Kardos Ernő bácsi hártyavékony papírra indigóval gépelt, alig olvashatóan halvány meghívócédulái adtak hírt. Nagyjából huszonötén lehettünk, de voltak vidékiek is, akiket ritkábban láthattunk. Hogy közülük kik, mikor, i 14 G. Bartók Béla: „Mustármag”. (Szabó Dezső eszméinek hatása Zsigmond Gyula és társainak szellemi ellenállásában.) Hitel, 2001., nov., 43-57. old.
