Házi Balázs - Jónás Róbert (szerk.): Hitel repertórium 1988-1992 - RETÖRKI könyvek 36. (Lakitelek, 2018)
Dippold Pál: A hittel teli Hitel - Emlékeim egy korszakos lapról
Hitel repertórium 1988-1992 nyugodt, erős hangon válaszoltak, ez a magyarság sokkal nagyobb részéhez állt közelebb, mint az urbánus sikoltozás. Az antiszemita hamiskártyások Elgondolkodtató, hogy akkoriban, tudniillik a rendszerváltás időszakában, más fogást ebben az időben nem találván a nemzeti, népi eszmerendszer képviselőin, a Hitel szerkesztőségének legtekintélyesebb tagját, Püski Sándort támadták meg, és kényszerítették bele abba a helyzetbe, amelyből méltósága és hitelessége megőrzése mellett igen gyorsan kikerült. Ehhez persze szüksége volt arra a végtelenül elegáns és rövidsége ellenére nagyon pontos írásra, melyet Bíró Zoltán tett közzé a Hitel 1989. 2. számában. A publicisztika címe egyszerű kérdés: Püski ürügyén? Ebből, aki valamennyire is járatos a magyar történelemben és irodalomtörténetben, már pontosan tudja, mi következik, Bíró Zoltán, mint akár ő vagy akár elődei közül olyan sokan, az úgynevezett népi-urbánus vita, a gyilkos szóháború legújabb elemét látja a támadásban. Mi történt? Cserépfalvi Imre a Magyar Hírlapban óriási indulattal ugrott neki Püski Sándornak, előkotorva fegyvertárából az antiszemitizmus vádját. Cserépfalvi megmozdulása már csak azért is gusztustalan volt, mert mint Bíró Zoltán írja: „negyven-ötven évvel ezelőtti indulatait felforralva támadta egykori üzleti riválisát, a hazájába évtizedek után szerény kis könyvkiadóként visszakészülődő Püski Sándort”. Püski Sándor válaszolt Cserépfalvinak, és ezzel, mivel rövid válaszírása már csak a magyar történelem bonyolult összefüggései miatt sem lehetett alkalmas arra, hogy minden túlérzékeny zsidó embernek megfeleljen, arra azonban megadta a jelet, hogy ormótlan indulatokkal össztüzet húzzon magára. Bíró Zoltán leírja, hogy mindezt sajnáljuk, és a tőle megszokott szikár tárgyszerűséggel írja: „Határozottan visszautasítjuk azt a stílust és azt a súlyos rágalmazást, amellyel Drucker Tibor illette Püski Sándort az Esti Hírlapban... Püski védekező írásában nyoma sincs antiszemita uszításnak. Vannak vitatható megállapításai, de nem támad, hanem védekezik, és a védekezés jogát senki sem tagadhatja meg tőle... Feltételezzük, hogy Drucker Tibor kizárólag a saját indulatait fogalmazta meg levelében, nem mások képviseletében szólalt meg ilyenformán...”. Bíró Zoltán, miután tisztázza, hogy a Hitel nem akarja beleártani magát egy nem általa előhívott szerencsétlen vitába, mégis meg kell szólalni, mert úgy tűnik, hogy Püski ürügyén választás elé akarják állítani a szerkesztőséget. Vagy elhatárolja magát Püskitől, vagy néhány szerző nem akar szerepelni a későbbiekben a lapban. 56
