Házi Balázs - Jónás Róbert (szerk.): Hitel repertórium 1988-1992 - RETÖRKI könyvek 36. (Lakitelek, 2018)
Dippold Pál: A hittel teli Hitel - Emlékeim egy korszakos lapról
Dippold Pál A hittel teli Hitel... társadalmat. Az új magyar parlamentben sem kellett sokáig várni a botrányra: a „Hordót a szónoknak!” bekiabálást néhányan úgy akarták hallani, hogy „Hordót a zsidónak!”, újfent elszabadult a pokol. A foguk fehérét egyre inkább kimutató liberálisok, élükön Tamás Gáspár Miklóssal, mucsaiztak, bő- gatyásoztak és büdöslábúztak. Landeszmann rabbi aztán annyira belefáradt a gyűlöletbe, hogy disszidált, pontosabban alijázott Izraelbe. Ezeknek a jórészt érdek vezérelte, politikai botrányoknak természetesen a Hitelben is megvolt a lecsapódása. Ezek elemzése arra is magyarázatot adhat, hogy túl a nyilvánvaló anyagi megfontolásokon, mi minden más késztethet arra több évig a Hitelben szereplő jeles írókat, hogy látványosan otthagyják az első szabad és független magyar lapot. Esterházy Péter 1990. szeptemberi lelépése volt a leglátványosabb, aki az 1990/21. szám 17. oldalán, kínos magyarázkodással búcsúzott az olvasóktól. A lap főszerkesztője, Bíró Zoltán az oldal alján rövid válaszban szintén búcsúzott Esterházytól, sajnálatát kifejezve aziránt, hogy „.. .a szabad gondolkodás csak addig minősül elfogadhatónak még Esterházy Péter számára is, amíg annak határait ő maga jelölheti ki.” Csengey Dénes, a szeretett ködlovag A portrévázlat szándékosan nem kerüli a személyességet, hiszen éppen személyes kapcsolatunk adott lehetőséget arra, hogy Csengey Dénes életének, gondolatai mozgatórugójának milyenségét megismerjem. A Hitel indulásakor ismertem meg személyesen, bár mint fiatalnak mondott írók többé-kevésbé ismertük egymás munkáit. A személyes, látszólag apró és mellékes ügyek, kapcsolódási pontok - természetesen nem csak az én esetemben - megteremtették azt a nagyon erős nemzedéki összetartást, amely igen gyorsan egy sokkal szélesebb körű akarattá formálódott: nem akarjuk azt, ami eddig volt. Csengey Dénes nemzedékének egyik vezető alakjává vált. Kalandos élete - már ha a szocializmusban lehet kalandosságról beszélni - nagy ember- ismerettel, jó kapcsolatteremtő képességgel teljesítette ki, és mint majd később részletezzük, egészen különleges retorikai tehetséget alakított ki benne. A buszszerelő, vasmunkás, kalauz fiatalember, amennyire a kor viszonyai engedték, összecsavarogta az országot. Debrecenben kötött ki, ahol aztán bölcsészdiplomát szerzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Ekkortájt került kapcsolatba az ún. irodalmi élettel, a Kálvinista Rómában mozgolódó egyetemista művészműhelyek igen tekintélyes tagjává nőtte ki magát. Csengey igazi hivatását a politikában, pontosabban a politikai témájú közírásban találta meg. 43
