Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)

Bandi István: A román titkosszolgálatok intézménytörténeti áttakintése az első világégéstől a királyság bukásáig

1 Bandi István A román titkosszolgálatok intézménytörténeti áttekintése... irodából és három műveleti egységből: hírszerző-, figyelő- és műveleti részle­gekből tevődött össze. Már 1945 márciusában azt a feladatot kapta a testület, hogy az ellenzéki pártokat dolgozza fel, majd később pedig koncepciós perek konstruálásban tevőlegesen is vegyen részt. Ez a szervezet volt az első, amelyet egy kriptokommunista káder, Alexandru Nicolski irányított 1946-től májusától kezdve egészen az 1948-as DGSP-be való beolvadásig. 5. Csendőrség Főfelügyelőségének Hírszerző Szolgálata - Inspectoratul General al Jandarmeriei (IGJ), Hírszerző Szolgálat - Serviciul de Informafii (Sí) A királyi Románia városainak biztonságát garantáló rendőrség mellé 1893-ban törvényt hoztak a vidék rendfenntartó szervezetének, a csendőrség­nek a felállításáról.81 A törvény a vidéki községek (falvak) közbiztonságának és rendjének, valamint a törvények betartatására kötelezte a csendőrséget, mely testület a Belügyminisztérium és Hadügyminisztérium közös alárendeltségébe tartozott. Az 1907-es országos parasztlázadás rávilágított arra az információ­­hiányra, amely nélkül ez a rendfenntartó erő használhatatlan volt. A helyzet megoldására született 1908-ban a csendőrségi törvény, amely a Hadügymi­nisztérium alá rendelte a szervezetet. Új és meghatározó volt, hogy a csend­őrség karhatalmi jogkört nyert az új törvény alapján. 1916-ban a testület 7335 tisztből és altisztekből, illetve 5124 közkatonából és 21 polgári alkalmazottból állt, az állomány létszáma összesen 12480 fő volt. Az első világháború alatt a hadsereggel ellentétben a csendőrséget nem oszlatták fel, sőt harci cselek­ményekben is részt vett. 1918 júniusában királyi rendelet alapján dandárokba, ezredekbe szervezték, és a központi irányítást egy törzs irányította. Dandár­parancsnokságot Bukarestben, Jászvásáron, Kisjenőben, majd 1919-ben előbb Szebenben, később pedig Kolozsváron állítottak fel.82 Az 1921-es, általános leszereléskor a csendőrségnek 6706 tisztje, 24 000 sorozott tagja és 92 polgá­ri hivatalnoka volt. A húszas évek elején, noha törvényi felhatalmazása nem volt a testületnek, szisztematikusan folytatott felderítő, elhárító feladatokat, főleg vidéki környezetben. 81 A csendőrség már korábban, 1850-től létezett, de az még fejedelemségi, azaz nem a modern Románia országos hatáskörű fegyveres szakosított szervezete volt [a szerző megjegyzése]. 82 Csendőr ezredparancsnokságot állítottak fel Kolozsváron, Brassóban, Aradon, majd Temesváron. 41

Next

/
Thumbnails
Contents