Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)
Bandi István: A román titkosszolgálatok intézménytörténeti áttakintése az első világégéstől a királyság bukásáig
Utak a Teleki térről M. Kiss Sándor tiszteletére A csendőrség működését 1929-ben a 912-es számú törvény szabályozta, és ekkor hozták létre a hírszerző, kémelhárító struktúrát is az IGJ- Inspectoratul General al Jandarmeriei - Csendőrség Főfelügyelősége keretében. Az IGJ mint állami szerv, három minisztériumnak volt alárendelve: a Belügyminisztériumnak, ebből kifolyólag látta el a közrendvédelmi és állambiztonsági feladatait, az Igazságügyi Minisztériumnak, amely a jogrend megőrzését várta el, és végül a Hadügyminisztériumnak, amely biztosította az anyagi keretet, a képzést és az intézmény katonai jellegét. A harmincas évek törvényi szabályozásai előtt, az országos rendőrségi szervezeten belül már létezett a csendőrség központi struktúrájában (VKF) egy szakszolgálati mag, amely három irodából állt: 1. Bűnügyi és Hírszerző-, 2. Kutató/felderítő- és 3. Statisztikai irodákból. Az 1931-es törvényi szabályozás nyomán önálló hírszerző és kémelhárító szervezet állt fel. így az említett három iroda komoly feladat- és állománybővülésen túl még rejtjelező és híradó, illetve egy mozgó, fedett ügynökök tevékenységét irányító irodával is bővült. Megyei szinten alakítottak hírszerző, kémelhárító irodákat, amelyek három osztályból (hírszerző-kémelhárító, mozgó ügynökök, siffre-híradós) álltak. A harmincas évek közepére tovább bővült a csendőrség szervezete. Újabb irányítási szint került beiktatásra a megyei és a központi szervek közé, helyettes főkapitányságok (Subinspectorate Generale de Jandarmi) alakultak három központtal. Erdélyben Kolozsváron volt a helyettes főkapitányság székhelye. A hírszerző, elhárító szervezet fokozatosan tovább bővült, 1937-ben a 148-as napi parancs alapján hozták létre az Állambiztonság II. részlegét (Siguranja Statului Secjia Il-a), és az alárendelésében működő irodák területi elv szerint folytatták tevékenységüket. így az I. Hírszerző iroda Ny-D és D-K arcvonalhoz tartozó területeken folytatott hírszerző tevékenységet a Hírszerző Vonalak Iroda és Gépesített Légió (Legiune Motorizatä) segítségével. A kémelhárítást az Állambiztonság I. Technikai részlegének 2. operatív irodája látta el, amely a fedett mozgó ügynökcsoportok irányítását látta el. A határövezetben és az ország területén begyűjtött információkat az Állambiztonság I. Technikai részlegének 1. irodája dolgozta fel. A hírigényre83 és az ügynökök telepítésére is az említett szervezeti egység tette meg a 83 Az 1936-os évre kialakított hírigény a következő fő témákat és területeket irányozta elő: általános hangulat, szélsőséges társadalmi és politikai áramlatok, kémkedés, illegális határátlépés, az állam biztonságát veszélyeztető más felforgató tevékenységek, vallási szekták, felforgató propagandatevékenység színházban, filmszínházakban és rádiókban, nemzeti-kulturális propaganda és ellenpropaganda, társszervektől érkező információk,
