Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)
Bandi István: A román titkosszolgálatok intézménytörténeti áttakintése az első világégéstől a királyság bukásáig
Utak a Teleki térről M. Kiss Sándor tiszteletére tevékenységet folytatott szervein keresztül. Ion Antonescu 1940. szeptemberi hatalomra kerülésével a rendőrség és a csendőrség újra önálló szervezetként folytatta tevékenységét a 3118-as törvényrendelet megjelenésével.74 A második világháború rendkívüli időszaknak számított a román rendőrség számára, erre való hivatkozással növekedett az ellátandó feladatok száma. Az 1941. májusi belső szabályzat 36 pontban foglalta össze a Biztonsági Rendőrség feladatait. Ezek közül főleg az elhárítás területére fektettek nagy hangsúlyt, arra törekedve, hogy az igazgatóság szakmaiságát megőrizzék a szakszolgálati közösségben. Elhárítandónak minősült az ország határain belül tevékenykedő felforgató szervezetek tevékenysége, a kisebbségi szervezetek, társadalmi és politikai szervezetek, valamint a zsidókérdés.75 Ezeket a feladatokat csak megfelelő mennyiségű és minőségi szakemberrel lehetett ellátni, éppen ezért 1941-re sikerült egy átlátható és a kor kihívásainak megfelelő, teljes vertikumú kémelhárító szervezetet kialakítani. Ekkor már III. Biztonsági Igazgatóság elnevezés alatt három nagyobb szervezeti egység (szolgálat) létezett: a Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (öt irodával: általános biztonság, hírszerző, sajtó ás fordító, titkárság és rejtjel, dokumentációs és nyilvántartó), a román és idegen állampolgárokat ellenőrző szolgálat (három irodával: ingatlan és polgári nyilvántartó, népmozgalmi és statisztikai, külföldieket ellenőrző, engedély-kiállító, tiltólista kiállító), valamint az Iktató, Levéltár és a Bűnügyi nyilvántartó (három irodával: értelemszerűen a három területre). A központi szervek mellett minden megyei felügyelőségen egy Biztonsági Szolgálat (főosztályi szervezet) működött négy irodával, a kisebb városi kapitányságokon három irodából álló szervezet jött létre, míg alacsonyabb rendőri egységeknél egy hírszerző irodát és egy idegeneket ellenőrző egységet állítottak fel. A hatékonyság érdekében tett strukturális átalakítások mellett az állomány fegyelmezése fontos szerepet kapott az Antonescu-korszak belügyminisztériumi titkosszolgálati szervezetében. Egy korabeli belügyi jelentésből tudjuk, hogy 1941-1943 között lefolytatott fegyelmi eljárások száma meghaladta a 2500-at.76 74 A Hivatalos Közlöny 213/1940. szeptember 13. számában jelent meg. 75 Indrumari asupra modului cum trebuie sa se desfasoare activitatea politieneasca din tara in actuala conjunctura politica (Útmutató a rendőri eljárások lefolytatásához az országban a jelen politikai konjunktúrában). In: Gheorgeh Buzatu-Corneliu Bichinet (Szerk.): Arhivele secrete, Secretele arhivelor. II. Mica Valahie, 2005. 147—173. 76 Spánu: Istoria serviciilor..., i. m. 429.
