Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)

Bandi István: A román titkosszolgálatok intézménytörténeti áttakintése az első világégéstől a királyság bukásáig

Bandi István A román titkosszolgálatok intézmény történeti áttekintése... Az 1944-es kiugrás érzékenyen érintette a belügyi állományt, ugyanis az volt az általános vélekedés, hogy a rendőrök hü kiszolgálói voltak a királyi diktatúrának (1938-tól 1940-ig), majd pedig Antonescunak. Ezt erősítette az a törvénytervezet, amelyet az átmeneti kormányban igazságügyi miniszterként működő kommunista Lucrefiu Pátráscanu nyújtott be, mely szerint minden rendőrt át kell világítani. Ez az intézkedés 1945 márciusának végétől széles körű В-listázást indított el. Néhány hónap leforgása alatt (1944 szeptemberétől 1945 márciusáig) 18 000 főről előbb 5000 főre csökkent az állomány, majd újra 10000 főre emelkedett.77 Ezzel a nagy személyi állománymozgatással sike­rült a kommunisták egyik hatalmi bázisává tenni a Belügyminisztériumot. A biztonsági igazgatóság részére az új berendezkedés is megfogalmazta infor­mációs igényét: légionárius tevékenység felderítése, a német katonai elemek felkutatása és kényszermunkára küldése, az ukrán banderista tevékenység felderítése, magyar „fasiszta” elemek propagandatevékenységének felderítése, (különös tekintettel a Magyar Népi Szövetségre), a szerb soviniszták felderítése és a jugoszláv határszakasz védelmének biztosítása a csendőrség és határőrség egységeivel közösen, általános hangulat követése és értelemszerűen a politikai pártok tevékenységének felgöngyölítése (kivételt ez alól csak a kommunisták jelentettek). A katonai szakszervekkel párhuzamosan a DPS is foglalkozott a hazatérő román állampolgárok szűrésével és ellenőrzésével, természetesen polgári gyűjtőtáborokban. A szervezet első lefejezése 1945 márciusában, Gróza Péter koalíciós kor­mányának hatalomra kerülése után következett be, amikor az igazgatókat, főosztályvezetőket, megyei kapitányokat letartóztatták, majd elítélték. A tisz­togatás több hullámban, 1947 közepéig tartott. 1948-tól már Boris Grünberg - utóbb Alexandru Nikolski néven ismertté vált tábornok - irányításával a Biztonsági Rendőrséget új szervezet, a Direcfia Generáló a Securita\ii Popo­­rului - Népbiztonsági Főigazgatóság váltotta fel. 4. Detektívek Testületé - Corpul Detectivilor Az 1929/21-es, rendőrségről szóló törvény külön rendelkezett arról, hogy a korábban önálló központi struktúra, azaz a négy, országos hatáskörű, bizton­sági egység (brigád - brigadá) helyére - amelyeket egy központi felügyelőség irányított - egy új, önálló és különleges szabályzat alapján működő Detektív Testület lépjen (az 1931-ben meghozott 21-es törvény módosítása alapján). 77 Uo. 575. 39

Next

/
Thumbnails
Contents