Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)
Bandi István: A román titkosszolgálatok intézménytörténeti áttakintése az első világégéstől a királyság bukásáig
1 Bandi István A román titkosszolgálatok intézménytörténeti áttekintése... miniszteriális struktúrába.71 A húszas évek második felében, hosszú előkészítés után megszületett egy új rendőrségi törvény. Az 1929/21-es törvény értelmében, a DGP (Direcfia Generáld a Polifiei - Rendőrség Főigazgatósága) továbbra is megtartotta - több más alapfeladata mellett - a biztonsági (elhárítási) és hírszerző feladatköröket is.72 Az új szabályozás az addig önálló 355 rendőrhivatal adminisztratív egységesítésével véget vetett az egészségtelen, megyékhez köthető versengésnek. Ennek az intézkedésnek köszönhető továbbá, hogy a 8000 rendőri alakulat mellett 500 csendőri járási részleget és 70 megyei rendőrkapitányságot mint volt külső szervezeti egységet sikerült egységesíteni. Minden új felügyelőség három szervezeti egységgel rendelkezett, közigazgatási, bűnügyi és biztonsági részleggel, ugyanúgy, ahogy a központi irányítás struktúrája is három igazgatósággal állt fel az új törvényi szabályozásnak megfelelően. Ezen felül, a jobb együttműködés érdekében kialakították a Polgárőrség Felügyelőségét és a Csendörségi Irodát. Komoly szerepet kapott a DGP szervezetén belül a Biztonsági Rendőrség Igazgatósága (Direcfia Polifiei de Siguranfá - DPS), amely két részlegből állt, és kilenc irodával, összesen közel száz munkatárssal működött. Fontos megemlíteni, hogy ehhez az igazgatósághoz tartozott a Detektívek Testületé (Corpul Detectivilor), továbbá egy nyilvántartó és levéltári iroda. Külön szervezeti egységet alkotott a főváros rendőrkapitánysága (Prefectura Polipéi Capitalei - PPC). A rendőrség területi szervei lettek a felügyelőségek (comisariat). A biztonsági rendőrség állományában 1930-ban 2615 alkalmazott dolgozott, míg a DGP- ben összesen 13400.73 Különleges, mondhatni terrorelhárító szerep jutott az 1931 februárjában felállított Brigada Mobilának (Mozgó Csoport), amelyet revolverekkel, könnygázgránáttal, fényképezőgépekkel és más szaktechnikai eszközökkel szereltek fel, és országos hatáskörrel ruháztak fel. A szervezett bűnözés, a vasúti támadások és egyéb rendkívüli cselekmények felderítésére és felszámolására hozták létre. A DGP, a VKF és a Külügyminisztérium együttműködése alapján a Külügyminisztérium mozgástere továbbra is a politikai színtér maradt, és a külügyi adminisztráció rendszerén keresztül gyűjtött információt, amelyeket eljuttatott a szakszerveknek. A VKF II. részlege kiemelten foglalkozott a szomszédos államok tevékenységével, míg a Belügyminisztérium főleg kémelhárító 7! 72 73 C/o. 111-116. Uo. 173. C/o. 178. 37
