Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)
Bandi István: A román titkosszolgálatok intézménytörténeti áttakintése az első világégéstől a királyság bukásáig
Utak a Teleki térről M. Kiss Sándor tiszteletére Az újabb szervezeti változás 1919-ben következett be, amikor az új elfoglalt területeken törvényileg is rendezni kellett a szakmai tevékenységet, így az 1919 októberében hatályba lépett 4260-as számú törvényerejű rendelet kibővítette a DPSG állományát. Az új területeken is létrehozták az Általános Biztonsági Alfelügyelőségeket,67 81 városban működött a városi rendőrség, 21 különleges biztonsági részleg (Serviciu Special de Siguran(á),68 illetve 41 különleges biztonsági csoport létesült további kisebb városokban. Fontos megjegyezni, hogy az erdélyi, említett területeken az önálló politikai-közigazgatási szerv, a Consiliul Dirigent (Kormányzó Tanács) a luliu Maniu69 vezette II. belügyi osztály alárendeltségében működő politikai rendőrség volt. Feladatai teljesen megegyeztek a Román Királyságban működő DPSG keretében lévő Általános Biztonsági Igazgatóságéval (Direcpa de Siguran(á Generalá). Külön parancs rendelkezett arról, hogy Erdélyben a Kormányzó Tanács alárendeltségében, de szakmailag a Hadügyminisztérium és Belügyminisztérium szakmai irányítása mellett létrehozták a Biztonsági Szolgálatot 17 területi szervezeti egységgel.70 Katonai vonalon a Kormányzó Tanács katonai részlegének alárendeltségében, Stefan Cicio Pop vezetésével, katonai és a közbiztonsági feladatok ellátására a Nemzeti Gárda (Garda Na(ionalá) és a Hírszerző Iroda (Bíróul Informational) működött. Az ideiglenes jellegű belügyi- és katonai szakosított szervek 1922 májusától kezdődően lépcsőzetesen kerültek lebontásra és kerültek át a bukaresti központi, illetve 67 Erdélyben Kolozsvárott kezdte meg működését már 1918 végén, továbbá Csernovicban, Konstancán és Kisjenőben (Chisinau). 68 Míg a 81 városi rendőrségből alig jutott erdélyi városokba, a 21 biztonsági részlegből 16 került erdélyi urbánus környezetbe. 69 Iuliu Maniu (1873-1953) jogász, parasztpárti politikus, miniszterelnök. A Szilágybadacsonyban született Maniu Kolozsváron, Budapesten és Bécsben jogot hallgatott. Jogi doktorátusát Budapesten védte meg. A román parlamentben 1919-től 1938-ig, annak feloszlatásáig a PNT (Román Nemzeti Parasztpárt) képviseletében politizált. 1926-tól a PNT elnökévé választották. Három alkalommal kapott miniszterelnöki megbízatást. A második világháború utáni békeszerződést előkészítő munkálatokban és a párizsi békeszerződés aláírásánál sem lehetett jelen. A szovjetek támogatásával hatalomra került kommunisták, szisztematikusan számolták fel az ellenzékbe szorított történelmi pártokat. így a Parasztpárt ellen 1947 júliusában végrehajtott sikeres provokáció nyomán a párt vezetése is letartóztatásba kerül. A letartóztatottak között volt Iuliu Maniu is, akit társaival együtt kémkedésért életfogytiglanra ítéltek. 1953 februárjában Máramarosszigeten, a politikai elit számára fenntartott szigorított börtönben hunyt el. Uo. 60. 70
