Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)

Nagymihály Zoltán: Egy elfelejtett amarikai magyar fórum

______

Utak a Teleki térről

M. Kiss Sándor tiszteletére

csak övé jut eszedbe„A »pillangó«, a »gyöngy«, a »szív« - már nem az, ami volt, / Amikor a költő még egy család nyelvén dalolt. [...] Szívverésünk titkos beszéd, álmunk zsiványoké”. Csoóri persze a két vers felidézésével nem a reménytelenséget fejezi ki, és nem is az ötvenes évek szellemét kívánja felidézni. Inkább egyfajta munkamegosztást hangsúlyoz az otthon és az emigráció között. Vannak ugyanis feladatok, amelyeket csak az otthoni vagy csak a külhoni magyarság képes megoldani, „...a nemzet szelleme e téren, idekint, Amerikában az utolsó tíz-tizenöt évben sokkal hatékonyabban működött, mint odahaza. Megismétlődött nagyban az, ami a Márai-vers esetében is történt: a külföldi magyarság mélyebbre és messzebbre látott. De a példánál maradva, el kell mondanom: ahogy Márai Sándor Halotti beszéde Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versétől kapott külön dimenziót, a külföldi magyarság csakis egy erőteljes otthoni Magyarországtól kaphatna magas rangú értelmezést”.291

*

Csaknem harminc évvel a rendszerváltás után is érdemes újra és újra felidézni a fent idézett sorokat. A „politikai rendszerektől” - és koroktól - „független elvi figyelmeztetések” ugyanis ott vannak az aktuális helyzetet elemző és a kiutat kereső gondolatok mellett. Az emigráció magyarsága betöltötte a küldetését: az értékes gondolatokon és tapasztalatokon kívül fórumot is adott azoknak, akik mertek gondolkodni a nemzet sorskérdéseiről.

M. Kiss Sándortól a számtalan más dolog mellett sokan ezt is tanultuk: merjünk gondolkodni, kérdéseket feltenni, a meggyökeresedett (vagy éppen meggyökereztetett) elképzeléseket újragondolni. Ne legyünk restek példákat hozni a történelemből, közös történelmünkből, amikor jelenünket és jövőnket vizsgáljuk.

291 Csoóri: i. m. 21.

190