Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)
Marschal Adrienn: Recsktől Csolnokig
Marschal Adrienn Recsktől Csolnokig Marschal Adrienn Recsktől Csolnokig A doktori képzés évei alatt sokszor eszembe jutott a Tanár úrral még negyedéves koromban folytatott beszélgetés, amely a Magyarország története 1945-1990 közötti előadás vizsgájának végén hangzott el. „Az anyagot tudja. Miből akar szakdolgozni?” S előálltam az ötletemmel, hogy szülőfalumhoz közel, Csolnokon volt egy tábor, s hogy foglalkozik-e már valaki ezzel. „Ha akarja, magáé a téma." Akkor még nem tudtam, hogy mire vállalkoztam. Az idézett mondat - elhangzását követően - több évre meghatározta szakmai érdeklődésemet. „Bemelegítésként” Tanár úr felsorolta nekem a Recskről addig megjelent könyveket, s a kutatások megkezdése előtt könnyed nyári olvasmányként ajánlotta őket. A nyarat így egyebek mellett a kényszermunkatáborról szóló visszaemlékezések elolvasásával töltöttem. Miután ezt megtettem, s további útmutatást kérve, ősszel ismét jelentkeztem nála, elvállalta a témavezetést. Ekkor kezdtem el kutatásaimat a csolnoki táborról. A témára Sólyom László köztársasági elnök faluban tett látogatása hívta fel a figyelmemet, aki 2007-ben a kommunizmus áldozatainak emléknapján itt tartotta megemlékező beszédét. Innen merítettem első információimat, majd a 2009-ben megkezdett levéltári kutatásokat követően elkészült a szakdolgozat. Ennek leadása azonban a megszokottól eltérően nem a végét jelentette a témával való foglalkozásnak, hanem - így évek távlatából visszatekintve - csak a kezdetét. Az elkészült szakdolgozat annyi nyitott kérdést hagyott maga után, hogy az ezt követően elkezdett doktori képzésben is továbbvittem a témát, és kibővítettem a megye másik két településén, Oroszlányon és Tatabányán működött táborok történetére. Csolnokról akkor még csak Fakász Tibor tanulmánya (A csolnoki rabtábor) és Ispánki Béla visszaemlékezése (Az évszázad pere), valamint V. Nagy Árpád volt őr könyve (A lelkiismeret lázadása), Oroszlányról Barakka Gábor müve (Rabtáborok Oroszlányban), Tatabányáról pedig Tóth Attila írása (A pokol tornácán) volt elérhető. Később jelent meg Petrusz Tibor Rákosi börtönében és Ernst Ervin Rabtábor a meddőhányón. Jó szerencse semmi más címmel írott visszaemlékezése. Filmet készített továbbá a Komárom-Esztergom megyei Csolnokon működött táborról Varga Ágota A csolnoki rabtábor címmel, melyben az egykori elítéltek is megszólalnak. 165
