Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)
Kávássy János Előd: Szubjektív fogalomtérkép M. Kiss Sándorhoz
1 Kávássy János Előd Szubjektív fogalomtérkép M. Kiss Sándorhoz szellemiség”, a jóval az osztálytudaton túli valahova, valamiért és valahogyan való tartozás tudata, s befolyása mindabban, ahogy Teleki, Bethlen, Klebelsberg, illetve maga Horthy Miklós létezett, megnyilvánult és hatott. Ethoszuknak kulcsszerepe volt mindabban, ami a király nélküli Magyar Királyságban 1919 ősze és 1944 tavasza között történt, lévén döntéseiket a tudati szint alatt befolyásolta mindaz, ami bennük gyermekkoruktól szervesült. A tudati-tudatos-intellektuális percepciót és analízist megelőző freudi driveokhoz (az élelem megszerzése és a szex) hasonlóan a sejtesült ethosz ott hat mindannyiunkban, s öntudatlan automatizmusokkal befolyásolja döntéseinket. Természetesen, működése tudatosítható és Freud kettősével szemben akarattal meg is változtatható, ám ez leggyakrabban jelentős krízissel, s az adott pillanatban mért egészhez/teljességhez képest tudatos lélekcsonkítással jár, akár olyan „ördögöket” híva létre, mint Joszif Visszarionovics Dzsugasvili (Sztálin), vagy Adolf Hitler - hogy csak a legvisszataszítóbb példákat említsem. Mindez nem azt jelenti, hogy ethoszunk akaratlagos választással való felülírása egyirányú folyamat lenne, lévén jó néhány alacsony társadalmi osztályba, nehéz sorba, kétségbeesett és kétségbeejtő kilátástalanságba született ember emelkedett ki és fel, sorsának alakulásával/alakításával egyszersmind újraidegezve önmagát, ám azt bizonyosan kijelenthetjük, hogy ezen alapvető és gyökeres lélek-újraírás az emberek kisebbségével történik meg, s legtöbbünkben ott hat az utolsó leheletig mindaz, ami a gyermekkor én-előttes öntudatlanságától folyamatosan ivódott belénk. A második általam kiemelt fogalom a szabadság, „az egyén életmódját, viselkedését és politikai nézeteit hatóságilag korlátozó elnyomástól szabadon való társadalmi létezés állapota”. A latinul „féktelenséget” is jelentő libertas ott volt II. Rákóczi Ferenc Cnm Deo pro Patria et Libertatéjában éppúgy, mint a nagy francia forradalom Liberté, Égalité, Fraternité jelszavában, ahogy ott volt 1956 forradalmának megmozdulásaiban, tüntetéseiben, majd kétségbeesett önvédő szabadságharcában - s ott van, ott él ma is mindazokban, akik szabadsággal a szívükben születtek. Lehet, illendő lenne azt írnom, hogy a szabadság az ember természetes állapota, de az emberi történelem a maga olykor rémisztőén rút pőreségében távolról sem ezt bizonyítja. A valóságban az emberi lények elképesztő mértékben hajlamosak a maguk, de legfőképp a mások szabadságának feláldozására, amikor valamely felsőbb hatalom „korlátozó elnyomásával” szembesülnek, vagy ha ettől a lépéstől valamelyes előnyt remélnek. Sokaknak - úgy lehet, jómagámnak is - nehéz belátni és elfogadni, hogy sokkal többen születnek a lelkűkben szolgasággal, 149
