Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)

Kávássy János Előd: Szubjektív fogalomtérkép M. Kiss Sándorhoz

Utak a Teleki térről M. Kiss Sándor tiszteletére az évek alatt majd megszeretem, nem a hibáira vakon, de emberi és szakmai erényei irányában jelentős személyes elfogultsággal. De lépjünk csak vissza a Teleki téri teraszra, úgy nagyjából a harma­dik sörnél (annál többet általában mi együtt nem ittunk meg), ahogy ott ül ő, Mikszáthtal, Gárdonyival, Sántával, Sarkadival, Mészöllyel, illetve Szabó Dezsővel, Németh Lászlóval, Illyés Gyulával, s ahol - hol hunyorogva, hol napszemüvegben - ott ülök én J. R. R. Tolkiennel, Gábriel García Márquez­­zel, John Updike-kal, William Whartonnal és Joseph Hellerrel. Szellemükben mindkettőnkkel ott volt még Ady, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc, Csáth és Ottlik, s bizonyosan ott volt, ha másért nem, a felhabzó sörért, Bohumil Hrabal és Milan Kundera is. Meglehet, utóbbi soha el nem múló cseh akcentusával fran­ciául oda is szólt: „Un occident kidnappe”, mire mi bólogattunk, hogy „Oui monsieur, la tragédie de Г Europe centrale” - hogy igen Milanek, ebben a szeptemberi délutánban is ott van a kelet-közép-európai létezés örökkön el­viselhetetlen könnyűsége. Persze lehet, megcsal a képzeletem, s végig csak magunk voltunk, mindkettőnk a saját nagy-nagy gondolataival, melyek a párás levegőben a következő cigaretta füstjével keveredtek. Bevezetőmet itt lezárva, alábbiakban hadd írjak arról, hogy melyek azok a számomra legfontosabb fogalmak, s hogyan helyezhetőek el azok az emberi lélek térképének koordinátáin, melyeket M. Kiss Sándortól tanultam - ta­nulhattam meg igazán, véglegesülve és kitörölhetetlenül - valahol az elmúlt másfél évtizedben. Ismerői és barátai számára kevés meglepetés lehet abban, hogy az ethosz fogalmával kezdem, mely „egy kor és kultúra, vagy/és közös­ség attitűdjeiben és törekvéseiben megnyilvánuló meghatározó szellemiséger jelöli.264 Be kell valljam, szégyen vagy sem, ezt a szót tőle hallottam először, s az általa konzisztensen és ismétlődve kifejtettekből értettem meg a maga teljességében és jelentőségében. (Még abban is segített, hogy jobban meg­értsem, miért él Gergely öcsém örök kötődésben Szatmár földjéhez, s miért látom én páratlanul szépnek a Duna kanyarulata körül hullámzó Börzsönyt és Pilist). Ethosza az embernek nem lesz, hanem van, legfeljebb (még) nem tud róla; az anyatejjel szívjuk magunkba, s ébredő létünk első perceitől úgy lélegezzük be, mint az éltető levegőt. Ha emlékezetem nem csal, először a Horthy-éra legjelentősebb politikusai kapcsán került szóba e „meghatározó 264 Munkámban a fogalmi meghatározásoknál minden esetben az Oxford Living Dictionaries angol nyelvű definícióinak magyar fordítását használom. https://en.oxforddictionaries. com (Utolsó letöltés: 2018. április 13.) 148

Next

/
Thumbnails
Contents