Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)
Albert Zoltán Máté: "Nemzedéünk kilátásai nem vigasztalanok"
Albert Zoltán Máté „Nemzedékünk kilátásai nem vigasztalanok” Hamvas az írásról azt állítja, hogy a túlfejlett társadalmak sajátja. Véleménye szerint: „Az ember akkor kezdett el írni, amikor az élet teljessége már hiányzott,”13 Sőt, továbbmegy. Magát a beszédet is már a romlás jelének látja: „Mindenki tudja, hogy az élet teljessége néma: a szépség éppoly szótalan, mint az öröm, a gyász éppoly elmondhatatlan, mint a szerelem. [...]A lényeg mindig az elbeszélhetetlenben van.”14 15 16 17 Majd hozzáteszi: „A szó megtámadja a gondolat teremtő képességét. [...] De a beszéd még mindig életszerű az írás mellett. A beszéd kifoszt, az írásban ezenfelül van még valami gonosz. [...] Az írás nem az emlékezést hozza, hanem éppen az írásban való vak bizalom alapján a feledést”'5 Ezt a jelenséget ma is tapasztaljuk. Jóllehet, az okostelefonok és az internet által mindenki számára elérhető szinte a világ minden tudása, mégis rohamosan csökken az emberek emlékezőtehetsége, memóriája. Ahogyan Németh az előzőekben idézett mondatokkal, úgy Hamvas is megvallja az ókori görögség világába való vágyódását: „Az ember sehol sincs már otthon, visszakívánkozik oda, ahol otthon érezheti magát legalább valamiképpen, mert ott szeretne otthon lenni: s ez a görög világ!”'6 Ebben az írásban azt állítja Hamvas, hogy a beszéd és az írás profanizálják a tiszta gondolatot. Németh László ennél is továbbment a Kisebbségben című röpiratában, amelyben a következőképpen definiálta a gondolkozást: „A gondolkozás végső hitele nem a gondolatban van, valahol mélyebben: a közérzetben. A gondolat zsoldos; az számít, hogy ki a gazdája. Az embernek az egész korhelyzetet kell a szervezetében feldolgoznia, s az ebből kialakuló érzése az, ami igaz vagy hamis, s amin eldől egy szellem igazsága vagy hamissága. A legigazibb gondolatok: tévedések, s a legnagyobb szellemi tágasság: vakság, ha a közérzet alatta rosszul kever. Jól gondolkozni: olyasvalami, mint jól megfogózni.”'1 Vagyis eszerint maga a puszta gondolat sem tiszta önmagában. A lényeges elem, amelyről itt szó van (Némethnél és Hamvasnál egyaránt), az a „szellem igazsága”, amelyet átadni tiszta gondolattal, bölcs beszéddel és lényegre törő írással lehet. Kapcsolódva a jelen dolgozat kiindulópontjához: a láng megőrzése 13 Hamvas Béla: Az írás platonizmusa. In: Kerényi (Szerk.): i. m. 78. 14 Uo. 15 Uo. 79-80. 16 Uo. 83. 17 Németh László: Kisebbségben. In: Uő.: A minőség forradalma - Kisebbségben. Politikai és irodalmi tanulmányok, beszédek, vitairatok. Budapest, Digitális Irodalmi Akadémia-Petőfi Irodalmi Múzeum, 2014. 854. 13
