Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Halmy Kund: Tézisek az SZDSZ értékrendszerérői és magyar társadalmi jövőképéről
Tézisek az SZDSZ értékrendszerérői és magyar társadalmi jövőképéről évek első felétől szervezett falukutatások, falujárások (Dunapataj, Szentes, Ibafa, Homokmégy) vezető munkatársa, illetve résztvevője. 1984-1985-ben gazdakört szervezett Dunapatajon. 1979-ben kapcsolatba került az ellenzéki csoportokkal. A Václav Havel cseh író bebörtönzése ellen tiltakozó nyilatkozat, a Charta ’77 melletti szolidaritási ív aláírása és a lengyel ellenzékkel való kapcsolatfelvétel után neve rendszeresen szerepelt az ellenzék különböző dokumentumain. 1981 januárjában, lengyelországi „tanulmányútjának” nyolcadik napján kiutasították az országból; februárban munkahelyéről is elbocsátották. Munkaügyi döntőbírósághoz fordult, a júliusig tartó pert elvesztette. Útlevelét is bevonták. 1981-től közel négy éven át összekötő volt az illegális Beszélő szerkesztősége és nyomdája között. A folyóiratban apai dédapja nevét használva Kürthy Emil néven publikált. A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének egyik alapítója, országos tanácsának tagja. 1988. május 1-jén a Szabad Kezdeményezések Hálózata alapító tagja, beválasztották az országos tanácsba. Felismerve, hogy a koordináló szervezet nem nyújt megfelelő keretet a politizáláshoz, szorgalmazta és irányította a demokratikus ellenzék párttá szervezését. A pártalapítás napjától, 1988. november 13-tól a Szabad Demokraták Szövetsége egyik vezetője, ügyvivője. 1988-1989 fordulóján az első pártprogram, a rendszerváltás programja egyik szerkesztője. Az Ellenzéki Kerékasztalban és a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon pártja képviselője. 1990. januártól a párt kampány- főnöke. Az 1990. évi országgyűlési választásokon Budapest 21. számú, zuglói választókerületében a második fordulóban képviselővé választották. 1990. május 3-ától 1992. februárig az Országgyűlés önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi állandó bizottságának tagja, ekkortól pártja a külügyi állandó bizottságba delegálta. 1992. júniustól az európai közösségi ügyek különbizottságának is tagja. 1990. május és 1991. február között az SZDSZ képviselőcsoportjában vezetőségi tag, általános szóvivő és a frakció működési szabályzatának kidolgozója volt. Az 1990. decemberi küldöttgyűlés után az apparátust irányító ügyvivővé választották. 1991. június 23-án Bécsben a kelet-közép-európai szociálliberális fórum alapítója. A párt élén 1991. novemberben bekövetkezett elnökcsere után nem jelöltette magát újra, így 1988 óta első alkalommal maradt ki az országos ügyvivői testületből, ugyanakkor 1991. november 24-én a párt országos tanácsának tagjává választották. Háttérbe vonulása csak átmenetinek bizonyult, Pető Iván pártelnökké választása után (1992. november) újra visszatért az SZDSZ legfelső vezetésébe. Mint ügyvivő és kampányfőnök 1993. februártól a párt ekkor kialakított választási 91
