Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Halmy Kund: Tézisek az SZDSZ értékrendszerérői és magyar társadalmi jövőképéről
Halmy Kund Az SZDSZ-jelenség titkárságát irányította. Vezetésével dolgozták ki - a választások előtt egy évvel - a kampányszervezet, a jelöltállítás és a képzés terveit és a választási program alapelveit. Az 1994. évi országgyűlési választásokon korábbi zuglói választó- kerületében indult, a második fordulóban Baráth Etele (MSZP) mögött 31,99 százalékkal a második helyen végzett. Pártja országos listáján (9.) is jelölték, mandátumát a budapesti területi lista ötödik helyéről szerezte. Az új országgyűlés nemzetbiztonsági állandó bizottságának alelnöke lett. 1994 júniusában tagja volt az SZDSZ négyfős koalíciós tárgyalódelegációjának, jelentős szerepe volt a közös kormányzás alapelveinek írásba foglalásában és a szerződés aláírásában. Az 1994. októberi tisztújító küldöttgyűlésen kampányfőnöki sikerét elismerve a negyedik legjobb eredménnyel választották ügyvivővé. Az SZDSZ 1994. őszi önkormányzati kampányát is ő vezette. A választások után a szocialistákkal kötött fővárosi koalíciós együttműködési megállapodás egyik létrehozója és aláírója. Fontos szerepe volt abban, hogy 1995 őszén megszületett a médiatörvényt előkészítő hat párti politikai egyezség. Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter lemondása után pártja 1995. novemberben őt jelölte a megüresedett miniszteri székbe, ezután lemondott bizottsági alelnöki tisztéről. Az MSZP 1995. december 4-én elfogadta jelölését, miniszteri hivatalát 1996. január 1-jén foglalta el. Az SZDSZ 1996. novemberi küldöttgyűlésén újra ügyvivővé választották.148 Bauer Tamás 1946. május 6-án született Budapesten. Édesapja Bauer Miklós (1921). Édesanyja Schönborg Judit (1920). Testvére Katalin (1951). 1969 óta nős, felesége, Verebélyi Aranka közgazdász, köztisztviselő. Két gyermekük született, János (1970) és Zsuzsa (1972). Sikeres felvételi vizsga után a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem általános közgazdasági szakán folytatta tanulmányait, 1968-ban közgazdászoklevelet szerzett. Ezután húsz éven át a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetében munkatárs, majd főmunkatárs. 1988-tól a Frankfurti Egyetem professzora. A Magyar Közgazdasági Társaságnak 1968 óta, az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottságának 1991 óta tagja. 1966-ban belépett az MSZMP-be. A művi terhesség-megszakítások engedélyezésének megszigorítása elleni tiltakozása miatt 1974-ben kizárták a pártból. Az ún. „demokratikus ellenzékkel” kezdetektől fogva kapcsolatban volt, Csonka Dénes álnéven rendszeresen írt a Beszélő be. 148 http://www.parlament.hu/kepviselo/elet/m247.htm 92
