Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Fricz Tamás: Milyen Magyarországot akart az SZDSZ?
Dokumentumok 1988-1990 Az SZDSZ-jelenség... Szelényi Iván39 A posztkommunizmus társadalmi ára — a közép-európai régiót fenyegető balkanizálódásról A Balkán mifelénk, a földrajzi értelemben vett Balkánt nyugatról övező országokban, nem pusztán földrajzi fogalom, hanem értékítélet. Ha egy térséget Balkánnak nevezünk, egy jelenséget balkáninak tekintünk, akkor többnyire hozzánk viszonyítva kevésbé európai, kevésbé fejlett, kaotikusabb, korruptabb, kevésbé teljesítményelvű, kevésbé polgárosult társadalomra vagy emberi magatartásformákra utalunk. így aztán a Balkán vagy balkáni megjelölés viszonylagos, nekünk, magyaroknak a „szerb disznókereskedő” vagy a jegy helyett borravalóval is lekenyerezhető román vasúti kalauz tűnik balkáni jelenségnek. Metternich herceg - aki köztudottan nem volt nagy barátja a magyaroknak —, állítólag azt szokta volt mondogatni, hogy „a Balkán a Landstrassén kezdődik”. Landstrasse a Bécsből Budára kivezető országút volt az ő korában. Az osztrákokat nem sokra becsülő bajorok viszont úgy képzelték, a Balkán az Alpok lejtőitől keletre helyezkedik el, vagyis az ő szemükben már Bécs a Balkán kapujának tűnt... A „balkánizálódás” a századforduló fogalma már, s a puszta lebecsülésnél, az elmaradottság konstatálásánál konkrétabb tartalmú. Az Ottomán birodalom bomlásával a XIX. század második felében a birodalom korábbi európai területei egymással vetélkedő, magukat etnikailag definiáló egységekre hullottak s a térséget mindenki harca mindenki ellen kezdte jellemezni. Albánok szerbek ellen, szerbek horvátok ellen, horvátok magyarok ellen, magyarok románok ellen, románok oroszok és bolgárok ellen, bolgárok törökök és görögök ellen, görögök és törökök egymás ellen. Az Ottomán birodalom által maga mögött hagyott területeken az etnikai-nemzeti konfliktusok darázsfészke maradt, olyan zavaros víz, amelyben a térség feletti hegemóniáért egymással versengő német császárság, orosz birodalom s kisebb játékosként az Osztrák-Magyar Monarchia igyekezett halászni, mintegy előkészítve az első világháború katasztrófáját. Európaiság jelző nélkül Azóta a balkanizálódás szót általánosabb érvénnyel használjuk nemcsak magyarban, hanem sok más nyelvben is. Balkanizálódás alatt általában nemzetek etnikai konfliktusok mentén történő széthullását, belviszályát értjük. Ilyen értelemben például India is balkanizálódott Gandhi minden kísérlete ellenére az angol gyarmatbirodalom széthullásával. Még általánosabban akár egy szervezeten belül lezajló folyamatok leírására is használhatjuk a balkanizálódás kifejezést, ha azt akarjuk mondani, hogy 39 Szelényi Iván: A posztkommunizmus társadalmi ára - Magyar Nemzet (1990. 09. 15.), 8. o. 370
