Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Halmy Kund: Tézisek az SZDSZ értékrendszerérői és magyar társadalmi jövőképéről
■ Halmy Kund Az SZDSZ-jelenség nemzetrészek nyelvi, kulturális és etnikai elnyomatását, kifejezetten közösségi tragédiáját hangsúlyozták, addig a liberális oldal az emberi jogi problémát, az egyéni, individuális elnyomatás formáját látták ebben a helyzetben, a magyar kulturális háttér, a nemzeti törekvések másodlagosak voltak. A figyelmet, szándékosan nem erre kívánták fókuszálni. A nemzetállamokat kimondottan a kisebbségi lét fenyegetőjeként határozták meg, és ehhez a definícióhoz a tökéletes példákat a szomszéd országok működése jelentette. A történelmi múltban gyökerező lényegi vonást azonban elhallgatták. A Magyarországot körülvevő országok másként jöttek létre, mint a 19. század nemzetállamai. Legalábbis másként bővültek, más módon érték el jelenlegi méretüket. A Kárpát-medence földrajzi, kulturális és gazdasági egysége egy csapásra, 1920. június 4-én vált széttöredezett kisállamok térségévé, négymilliós, évezredes múltú, egy helyben élő magyar nemzeti-etnikai tömböket lépett át a határ hónapok leforgása alatt. Az így létrejövő „nemzetállamok” valóban mesterséges és igazságtalan képződményeknek tekinthetők, homogenizáló törekvésük extrém mértékű volt, így valóban rossz példái az erőszakos nemzetállami törekvéseknek. De éppen ezért nem hasonlíthatók az eredeti nemzetállami koncepció megvalósulásaihoz, a 19. századi, majd (Európán kívül) a 20. századi példáihoz. Tehát, ha az SZDSZ ideológusai csak a szomszédos országok rossz kisebbségi politikáját vették alapul ahhoz, hogy a nemzetállamokat meghaladottnak tekintsék, tévúton jártak. A másik csapásirány, amelynek mentén a nemzetállami létet, a nemzeti-etnikai törekvéseket, a különböző típusú nacionalizmusokat támadták, a második világháború során zajló népirtásokkal volt kapcsolatos. Az addig ismeretlen egyetemes tragédiákat azonban nem a nemzetállamok végső csatája, nem a konzervatív ideológiák és nem a klasszikus nacionalizmus elfajzott, végletes túlzása okozta, éppen ellenkezőleg. A nácizmus és a kommunizmus rémtetteit a hagyományos gondolatoktól, a nemzetállami keretektől, a vallásos tartalmaktól való elszakadás tette lehetővé, és mint ilyenek a felvilágosodás konzervativizmus-tagadó irányzataiból eredeztethetők. A jakobinizmusban benne rejlett és megmutatkozott szinte minden későbbi negatív társadalmi folyamat eredője. Természetesen nem kívánok egyenlőségjelet tenni a konzervativizmus, a nemzeti gondolat vagy a nacionalizmus politikai irányzatai közé. Hiszen 36
