Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Fricz Tamás: Milyen Magyarországot akart az SZDSZ?
Dokumentumgyűjtemény-Nyomatékosítani kell szerintem, mert akadnak igen aggasztó jelek, és különösen a fiataloknál. Sokan fogékonyak közülük egyfajta kizárólagos gondolkodásra, valamint arra, hogy másokat bőrszínük, vallásuk vagy éppen születésük alapján ítéljenek meg, és megkülönböztető bélyeget helyezzenek rájuk. Az ember tizenéves korában nagyon is befolyásolható. Pozitív példákat kell mutatnunk, és segítenünk kell nekik. Tanulják meg okos módon, tehát nem tiltásokkal, hanem tevőleges segítéssel, információkkal, hogy miért fontos figyelnünk a másik emberre, miért fontos elfogadnunk, megismernünk egy másik kultúrát. Ha megismerjük, akkor már nem félünk tőle.- Ön szerint hazánkban félnek mások kultúrájától?- Az intolerancia az esetek többségében valamiféle félelemből táplálkozik. Szerepe van ebben a kisebbségrendűségi komplexusnak is.- A televízióban a Magyar Narancs újságírója azt fejtette ki, hogy a másság ügyének napirenden tartása hatalmi kérdés, a liberalizmus alaptétele. A liberalizmus klasszikusainak - Locke, Hume, Mill, Bentham — müveiben azonban ez nem található meg. Most viszont tényleg alaptételt kreáltak belőle, de a hadjárat mértékével, a másság szerepének megfordításával baj van, hiszen a másság lassan egyedül követendő értékként emelődik piedesztálra.- Én nem látok semmiféle olyan hadjáratot, amiről beszél. Az, hogy gyakorta szólunk róla, még nem jelenti a mérték túllépését. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy mindannyian kisebbséghez tartozunk valamilyen oknál fogva. Mindenkinek vannak olyan sajátosságai, amelyek miatt kisebbségben van a társadalomban. Ezért ez a kérdés nem csupán néhány ezer ember, hanem mindannyiunk ügye.- Természetesen, hiszen ön a sovány miniszterek, én a kövér újságírók kisebbségéhez tartozom. De talán fontosabb lenne az, ami összeköt... Amikor a Fidesz választmányának elnöki posztjáért versengett, beszélt a nacionalizmus térnyeréséről, amely a gazdasági és politikai kihívásokra a kollektivista mitológián alapuló mozgósítással válaszol. A nacionalizmus viszont a liberalizmus elveinek a nemzeti közösségre való alkalmazása. Végül is mit ért ön a kollektivista ideológián?- Az a kollektivista ideológia, ha egy csoportot felruházunk olyan sajátosságokkal, amelyekről nem biztos, hogy a csoport minden tagja a maga szabad választása szerint ugyanazokat az elveket vallja. A huszadik században sokszor és nagyon sokféle eszmét használtak arra, hogy a kollektivista ideológiába belegyömöszöljék. Századunkban két nagy tartós eszmerendszer volt. Az egyik egy nacionalista vonulat, amely pontosan a nemzetnek egy rosszfajta értelmezését használta kollektivista módon. A másik pedig a szovjet típusú rendszer volt, és ezért a bolsevizmust a legfertőzőbb ideológiák közé sorolom. Mind a kettő olyan hamis béklyókba kényszeríti az embereket, amelyek nem saját maguk által választott értékek és kategóriák. —A költészet napján azt ajánlotta mindenkinek, hogy olvasson aznap József Attilát. Megfogadtam, és újraolvasva ismét rádöbbentem a költő Hazám című versének 327
