Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Fricz Tamás: Milyen Magyarországot akart az SZDSZ?
Dokumentumok 1990-től Az SZDSZ-jelenség... Ebbe beleértem a kisebbségek kultúráját is. Magyarország éppen azért nagyszerű ország, és azért tudott annyi tehetséget adni a világnak, mert sohasem homogén, hanem heterogén kultúrája volt. A heterogén kultúrák mindig erősebbek, mint a homogén kultúrák.- Nézete tükröződik A kulturális kormányzat elvei és teendői című tárcakoncepcióban is, hiszen ebben is megkülönböztetik a „magyarországi” és a „magyar” kultúrát. Ugyanakkor a magyar kultúra oszthatatlanságának elvét is kifejtik benne. Ezzel inkább egyet tudok érteni, hiszen a hazai kisebbségek kultúrája az egyetemes magyar kultúra integráns része. Folklórisztikus okokból megkülönböztethető része lehet ugyan, de kétlem, hogy a különbségtétel kormányzati politika szintjére emelése szerencsés volna.- Itt nem különválasztásról van szó, hanem arról, hogy nyomatékot kell adni mind a kettőnek, mert egyforma jelentőségük van. Az elmúlt időszakban a magyarországi kisebbségek közül sokan úgy érezték, hogy kultúrájuk veszélybe került. Azok a megfogalmazások, amelyek egyfajta kizárólagossággal jelentek meg Magyarországgal és a magyar kultúrával kapcsolatban, sokakban félelmet keltettek. Ezért kívánatos, hogy világossá tegyük: a mi kultúránknak szerves része ez is. A fent említettek részben elkülönülő kultúrát is jelentenek, mert megvannak a maguk hagyományai. Igaza van, és én is úgy látom, hogy a kisebbségi is része az itteni kultúrának. Nem hiszem viszont, hogy valamiféle befejezett folyamatról van szó, és hogy ezen a téren nincs tennivalónk. Kívánatosnak tartanám, hogy már az általános iskola alsó osztályaiban is megismerhessék a gyerekek az itteni kisebbség kultúráját, hogy kissé közelebb kerüljenek a Kárpát-medence népeihez, mondjuk, a népmeséken keresztül.- Fia szólt a heterogenitásról, megemlíteném ennek okát is, hiszen történelmünk során, Európában egyedülálló módon, több mint húsz népet és néptöredéket - vagyis kisebbséget -fogadtunk be, és rendkívül toleránsak voltunk velük szemben. Gondolom, ön is egyetért azzal, hogy a magyarok kontinensünk legtoleránsabb országát hozták létre.- Hát azt nem tudom, hogy éppen a magyarok lennének-e a legtoleránsabbak. Nem tudom, lehet-e ilyen szempontból egymással szembeállítani a népeket Európában.- Az összehasonlítás miért lenne szembeállítás?- Nem mennék bele az összehasonlítgatásba sem, mert minden népnek megvannak a maga sajátosságai, és nincs értelme vizsgálni, melyik a legtoleránsabb vagy éppen legintoleránsabb. Inkább azt mondom, ha saját házunk táján akarunk söpörni: a magyar történelemnek éppúgy hagyománya a tolerancia, mint az intolerancia. De ez a kettősség minden népnél megvan. Szerintem a toleranciát kell segítenünk és táplálnunk. Meg kell próbálnunk ezt minél jobban kiteljesítenünk.- Emiatt kell hadjáratot folytatni a „másság” megdicsőülése érdekében, és ezért vállal benne ilyen fontos szerepet?
