Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Fricz Tamás: Milyen Magyarországot akart az SZDSZ?
Dokumentumgyűjtemény kell hozzálátnia a gazdaság szanálásához szükséges, az önkormányzati választások utánra tolt megszorító intézkedések végrehajtásához, hogy már ezt megelőzően elvesztette a választók bizalmát, s szemben áll egy szakmailag is felkészültebb és a választók által is többre becsült ellenzékkel. Kiderült, hogy a magyar választókat a nemzeti-keresztény retorika nem állítja a kormánykoalíció mögé, ha nem számítanak eredményes gazdaság- és társadalompolitikára. Vasárnap éjjel a leginkább megdöbbentő számadat nem egyik vagy másik város választási eredménye volt, hanem a Gallup közvélemény-kutatási eredménye, mely szerint a megkérdezetteknek mindössze 13 százaléka véli úgy, hogy a kormány képes a gazdasági gondok megoldására. (A Németh-kormány idején ugyanerre a kérdésre még 30-40 százalék válaszolt igennel.) Ez, és nem a földkérdésben a kisgazdákkal fellépett konfliktus teszi a kormány helyzetét rendkívül labilissá. Az, hogy miképpen oldódik meg ez a helyzet, nem dőlt el az önkormányzati választásokkal. Egyvalami dőlt el. Az, hogy az országban a felvilágosult szociál- liberális pártok versenyben maradtak a nemzeti-konzervatív irányzattal, hogy - ha göröngyös úton is - az ország a plurális demokrácia felé, s nem egy új tekintélyelvű rendszer felé tart. Nemcsak ők lesznek itt, Magyarországon, az MDF-hitü magyarok, hanem mi, nem kevésbé magyar szabadelvű magyarok, de még a szocialista és szocialista-munkás magyarok is. Magyarország nem lesz évtizedekre, még csak évekre sem MDF-ország. „...a paktum nem működik”24 A nyári szünet után az első országgyűlési esemény az volt, hogy Kulin Ferenc, a kulturális bizottság MDF-es elnöke bejelentette: kezdeményezi, hogy a kormány- párti többségű kulturális bizottság forduljon az Alkotmánybírósághoz, kérje tőle a köztársasági elnök mérlegelési-véleményezési jogának értelmezését. Kulint az a köztudott tény késztette e kezdeményezésre, hogy a köztársasági elnök nem írta alá a miniszterelnöki javaslatokat a rádió és a televízió alelnökének kinevezésére. Korábban Für Lajos honvédelmi miniszter indítványozta a köztársasági elnöknek a hadsereggel kapcsolatos hatáskör tisztázását. Úgy tűnhet: mindkét esetben arról van szó, hogy az alkotmány megfogalmazásai nem egyértelműek, pontosításra van szükség, és ezt az Alkotmánybíróságnak kell elvégeznie. A Magyar Nemzetnek nyilatkozva Kulin Ferenc maga árulta el, mi is az Alkotmánybíróság megkeresésének politikai tartalma: „.. .a magyar hatalmi szerkezet sajátságos. Vagyis nem a kormányzó pártokból került ki mindkét vezető - a miniszterelnök 24 Bauer Tamás: „...a paktum nem működik”. Beszélő, 1991. szeptember 7. 8. o. 315
