Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Fricz Tamás: Milyen Magyarországot akart az SZDSZ?
Dokumentumok 1990-től Az SZDSZ-jelenség... 4. A felek az alkotmányban megmaradó kétharmados többséghez kötött szabályokon a törvényhozási szintű rendezést igénylő szabályokat értik. 5. A felek egyetértenek abban, hogy a nemzeti címer és lobogó szabályozása kerüljön az alkotmányba. 6. A felek egyetértenek abban, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökét a miniszterelnökjavaslatára - parlamenti meghallgatás után - a köztársasági elnök nevezze ki. 7. A felek egyetértenek abban, hogy az Állami Számvevőszékre vonatkozó alapvető szabályokat teljes egészükben az alkotmányban kell szabályozni. 8. A felek egyetértenek abban, hogy a kormányzó pártok indokolt igényeinek megfelelően még a kormányalakítás előtt módosítandó a minisztériumok felsorolásáról rendelkező alkotmányerejü törvény. Egyetértenek abban is, hogy intézményesíthető a tárca nélküli miniszter tisztsége. 9. A felek egyetértenek abban, hogy a II. számú melléklet 14. pontjában említett sajtótörvény, valamint tájékoztatási törvény vonatkozásában a kétharmados szabály csupán a következőkre érvényes: a) A kereskedelmi rádió- és televízióállomások engedélyezésének rendje; b) A közszolgálati rádió és televízió vezetőinek kinevezési rendje; c) A közszolgálati rádió és televízió felügyeletének rendje; d) A monopóliumellenes szabályok. 10. A felek egyetértenek abban, hogy a személyi szabadság korlátozásának alkotmányos garanciáit felülvizsgálják. 11. A felek megállapodásukban foglaltakat a lehető leggyorsabban hajtják végre, és közös megegyezéssel egyidejűleg hozzák nyilvánosságra. Budapest, 1990. április 29. Kis János20 A megállapodás Április 29-én, pár napos intenzív tárgyalássorozat után, megállapodás született a kormányalakító MDF és az ellenzék fő erejét adó szabad demokraták között. Az egyezség két legfeltűnőbb pontja, hogy a Fórum elfogadta Göncz Árpád köztársasági elnökké jelölését, míg az SZDSZ hozzájárult az alkotmányerejű - s ezért csak kétharmados többséggel elfogadható - törvények körének szűkítéséhez. Első pillantásra úgy tűnik föl tehát, hogy a következő csereügyletről van szó: mi nagyobb működési szabadságot adunk az MDF vezette kormánynak, s ennek fejében az MDF átengedi nekünk a köztársasági elnöki posztot. 20 Kis János. A megállapodás. Beszélő, 1990. május 5. 4. o.
