Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Halmy Kund: Tézisek az SZDSZ értékrendszerérői és magyar társadalmi jövőképéről
Tézisek az SZDSZ értékrendszeréről és magyar társadalmi jövőképéről De a rendszerváltoztatásig még hosszú volt az út. 1986-ban, az ’56-os forradalom harmincadik évfordulóján, október 23-án például a fokozott rendőri készültség mellett gyülekezési korlátozást is bevezettek (bár erről kevesen tudnak), öt embernél több nem mutatkozhatott együtt az utcán. 1987-től felgyorsultak az események, a Lakiteleki Találkozón megalakuló MDF példája nyomán láncreakció-szerüen alakultak alternatív társadalmi szervezetek, majd pártok, melyek összetett szerepét azonban nem tisztünk ebben a munkában végigkövetni, mint ahogy a rendszerváltás több síkon zajló folyamatának történéseit is más munkában taglaljuk. 4. Az SZDSZ a politikai palettán: megjelenése és korai politikai korszakai Az 1980-as évek Magyarországán a többség által igényelt, jogos és támogatott folyamat volt a monolitikus kommunista berendezkedés lebontása, az állam decentralizálása, így sokak akaratával találkozott az emberi szabadságjogokat előtérbe helyező, szuverén és autonóm állampolgári érdekeket szem előtt tartó politikai szándék. Ezt több, akkor alakuló ellenzéki szervezet is felvállalta és képviselte. Ekkoriban az egyéni érdekek képviseletének kívánsága nem állt ellentétben a népfelség elve visszaállításának szándékával, a parlamentáris demokrácia és jogállam megteremtésével. Egyéni vagy szűk csoportérdekek mellett a közösségi érdekek vállalása a képlékeny viszonyok között megfértek egymással. Az ún. demokratikus ellenzék évtizedes tevékenysége után, az 1985-ös monori találkozó nyomdokán haladva 1988. március 17-én megalakult a Szabad Kezdeményezések Hálózata. A mozgalmi, értelmiségi civil szervezet ősszel, november 13-án alakult Szabad Demokraták Szövetsége néven párttá, de a szervezet belső személyi felállása nem sokat változott. A magyar közélet sajátos és jellegzetes pártja jött ekkor létre. A fennállásának mintegy húsz éve alatt a legkarakteresebb, programját, céljait tekintve a leginkább körülhatárolható párttá vált az újjászülető magyar többpártrendszerben. Szerepe, megítélése, politikatudományi besorolása ellentmondásokkal telített, de ebben nem sokban különbözik az 1989-ben újrainduló pártközi verseny többi résztvevőjétől. Az SZDSZ-nek kialakult - és folyamatosan formálódott - bizonyos habitusa és kollektív „mentalitása”, aminek következtében felismerhetővé és gyorsan megmagyarázhatóvá vált egy-egy politikai jelenségre adott reakciójuk. Igaz, a teljes kép - a „miértek” és az adott válaszok okai - csak 27
