Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Fricz Tamás: Milyen Magyarországot akart az SZDSZ?
Dokumentumok 1990-től Az SZDSZ-jelenség... A Soros-jelenség9 Ara-Kovács Attila írása A kelet-európai „fellazítási” majd demokratizálási folyamatokban kétségkívül az előőrs szerepe jutott egy bizonyos Soros Györgynek, aki tárgyszerűségében nyugatiasán, alanyiságában pedig közép-európai módon teremtett lehetőséget „átállítani a váltókat”. S talán ez jelzi a leginkább, hogy tulajdonképpen nem is pénzről volt szó. Azaz nem elsődlegesen pénzről. Persze a fennálló rezsimek korruptsága lehetőséget adott némi pénzzel is megtámogatni az érveket. Soros György nagy mutatványa azonban mégsem ez volt, hanem az a finom taktikai bravúr, mely a Kádár-rezsim bürokratáiban képes volt meghagyni saját hatalmuk illúzióját, miközben végérvényesen szertefoszlatta a legitimitásukba vetett, addig is igen felszínes néphitet. Soros György könyve nemrég jelent meg Magyarországon. A lehetetlen megkísérlése címen a 2000 egyesület kiadásában. A szerző néhány tanulmányát tartalmazza, melyek a nyugatiasodás kelet-európai esélyeit latolgatják, és emellett behatóan foglalkoznak az egész Szovjetunióra kiterjedő Soros-akciókkal, valamint azokkal a meg-megújuló kísérletekkel is, melyekkel Kínában próbálkozott Soros alapítványa megfelelő bázist kialakítani. Ám Kelet-Európát illő emlegetni mind a szovjet, mind pedig a távol-keleti példákkal kapcsolatban is, mert a szerző koncepciójában - igen érdekes módon - nemcsak a polgári, általa nyitott társadalomnak nevezett és életképesnek bizonyult berendezkedés tűnik fel világmodellként, hanem világmodell jellege van életképtelen kelet-európai párjának is. Már ebből is látható, hogy a társadalomfelfogás klasszikus hagyományainak olyan örököse Soros, aki világegészben gondolkodik, s aki a „dichotomikus értékképzés” alapján, a világ említett egészét, kivételt mellőző zárt és nyitott rendszerekre osztja. Tanulmánykötete a gyakorló üzletember szemszögéből értelmezi az emberi együttélés különféle formáinak fogalmi szövetét, ám az olvasó számára egy pillanatig sem kétséges, hogy a szerző nem egy eltanult fogalmi világhoz próbált valóságot találni. Sokkal inkább fordítva; ezért tud eredményesen érvelni a marxi ideák ellenében is. Soros mellesleg meglepően érti azt a világot, mely egykoron emigrációra kényszerítette, s mely nemcsak az egyén számára bizonyította be, hogy tulajdonképpen kevéssé képes emberhez méltó csodákat produkálni. Sok mindennapi lemondás kell e tisztánlátáshoz, a saját és a sajátos ambíciók korlátozása; tulajdonképpen pontosan az, ami Soros György tanulmánygyűjteményének címében is visszaköszön: a lehetetlen megkísérlése. E könyv s az életút nemcsak politikai szándékok sorozatának megtestesítője. Gyaníthatóan kissé filozofikus, némileg költői vállalkozás arra, hogy az üzleti élet 9 Ara-Kovács Attila: A Soros-jelenség. Beszélő, 1991. augusztus 3. 43. o. 260
