Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Fricz Tamás: Milyen Magyarországot akart az SZDSZ?
Dokumentumok 1990-től Az SZDSZ-jelenség... csatározásaikat fontosabbnak tartották, ehhez próbálták megszerezni az MSZMP KB bizonyos köreinek legalább a hallgatólagos támogatását (változó sikerrel aszerint, hogy Aczél pajtás taktikai elképzelései hogyan alakultak). A lelkesedés azonban nagy volt. A Bence-Kis-szövetség ekkortájt (számomra máig érthetetlen okokból) megszűnt, Kis János Szilágyi Sándorral, Nagy Bálinttal, Haraszti Miklóssal, Solt Ottiliával, Petri Györggyel, Kőszeg Ferenccel megalapította a Beszélőt, nyílt kihívást intézve a rendszerhez. A nyílt konfrontáció az elszigeteltséget, de a sikert is növelte. A Beszélő hírével megtelt a világsajtó, egy létező intézmény köré áramlani kezdtek a rendszer radikális kritikusai, ellenfelei. Kis János - a csoportnak 1980-tól elismert vezéregyénisége - hosszú küzdelemre készült föl, és ezért a Beszélő radikalizmusát főleg a politikai kihívás tényére korlátozta. A Beszélő a radikális reformizmus orgánuma lett, amely kívülről, nyílt kritikával és egyértelmű elhatárolódással a fokozatos átalakulásokat bátorította, és kimondta mindazt, amiről a reformértelmiség csak zárt körben beszélt. A Beszélő két ponton lépett túl a reformradikalizmuson: az emberi jogok „oroszos” kihívó védelmével és ez ügyben kompromisszum nélküli keménységével (idetartozik a lengyel forradalom védelme és szolidáris értelmezése), másrészt 1956 forradalmi örökségének elvállalásával, amellyel megvonta a Kádár-rendszertől legitimitásának elismerését. Kis János és a Beszélő tíz évvel ezelőtt fölismerte, hogy a rendszer bukása felé tart, és erre építkező módon készült. Kis János vezető lett, és a személyiségéből, alkatából fakadó problémákkal először kellett barátainak szembenézniük. Kis János ugyanis valamilyen rejtelmes oknál fogva - holott szellemi önbizalmához nem fér kétség - mindig más embereket és csoportokat próbált maga előtt tolni, „rühellé a prófétaságot”. Egyrészt személyesen jobban kedvelte a tanácsadói, koordinálói, szürke eminenciási szerepkört, másrészt nem bízott csoportjának erejében. Hogy ebben szerepet játszott-e zsidó származása, azt ennyire zárkózott és szemérmes embertől aligha lehet valaha is megtudni. Mint Mózes, nem hitte, hogy személyesen is beléphet az ígéret földjére. Mindig kereste a maga Áronját (aki Schoenberg nagyszerű operájában énekel, míg Mózes mindvégig prózában beszél...). Ebből következett, hogy Kis János rendre túlbecsült az elmúlt évtized politikai küzdelmeiben mindenkit, aki nem ő maga volt. Pedig kiderült, mennyire ellenálló, szívós, bátor ember. Új családja is mellette állt - a szép és fiatal Fridii Juditnál keményebb forradalmárfeleséget álmodni sem lehetett. Judit a János politikai üldöztetése miatt kénytelen volt föladni orientalista pályáját (mint annyi társunk - hála nekik), de zokszót sem ejtett. Az ÁVO ott állt Kis János háza körül évekig, ami alaposan megviselte kisfiát, de ez a család meg se rezdült. Mindennek ellenére Kis Jánosban volt valami furcsa vonakodás az elhatározó gesztusoktól. O előbb mindig egyeztetni akart, és újabbnál újabb vezérjelöltekkel kísérletezett (ezeket magamban mindig úgy hívtam, hogy „Kis János szőke bestiái”, pardon). A Beszélő megalakítását sem ő kezdeményezte, az SZDSZ is a távollétében 246
