Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Fricz Tamás: Milyen Magyarországot akart az SZDSZ?
Fricz Tamás Az SZDSZ-jelenség természetesen nem fogják a nyilvánosság előtt vállalni, helyette válogatottnál válogatottabb jelzőkkel és szavakkal „aggódnak” egyes országok demokráciáiért. Miközben nyilvánvaló, hogy ma, a XXI. században a demokráciák számos válfaja létezik és létezhet, ezek közül csak az egyik a (neo)liberális demokrácia, de emellett létrejöttek és működnek - adott esetben nagyon hatékonyan - a többségi demokráciák, a „populista” demokráciák, az ázsiai térségre jellemző autoriter demokráciák vagy a választási demokráciák (melyek az adott ország történelmi, gazdasági és kulturális feltételeihez jobban alkalmazkodnak). A liberális demokrácia neoliberális abszolutizálói - köztük az SZDSZ egykori vezetői és ma is aktív „holdudvara” - voltaképpen azt vallják, hogy a globálissá vált világot és annak gazdasági folyamatait nemzetállami szinten már nem lehet megérteni, átlátni, kezelni, befolyásolni és irányítani. Ergo, nincs más alternatíva, minthogy a világ vezérlését azokra bízzuk, akik a globális folyamatok élén állnak, és meghatározzák azokat. Röviden — Arisztotelész után szabadon egy modern kori arisztokráciára van szükség, amelyet mai szavakkal leginkább elitokráciának nevezhetnénk. Az elitokrácia azért jó szó ide, mert a demo-krácia ellentéte, tehát a nép-uralom helyett az elit uralmát jelenti. És itt bezárul a kör. Nos, a szabad demokraták a fent vázolt liberális világképpel azonosultak - melynek három fő alkotóeleme a neoliberális gazdaságfilozófia, a kulturális marxizmus és a liberális demokrácia s az e világképből levezethető társa- dalmi-politikai-kulturális rendszert kívánták megvalósítani Magyarországon. Velejéig kozmopoliták és globalisták voltak, és ma is azok: Magyarországot egy elavult, provinciális helynek tartják, ahol nem túl jó élni. Tamás Gáspár Miklós a rendszerváltás hajnalán kimondta a szabad demokrata világlátás Magyarországgal kapcsolatos leglényegesebb krédóját: „Mucsa és félelem - vagy szabad demokrata többség. Nincs harmadik w/.”18 Ki kell mondanunk: a Szabad Demokraták Szövetsége egy sajátságos képződmény volt az európai politikai térképen. Bármerre is nézünk a közép- és kelet-európai régióban, a liberális pártok mindegyike is elsősorban nemzeti párt, s csak utána liberális. S bár Nyugat-Európában a baloldali és liberális pártokat már erősen áthatotta a kozmopolitizmus, a „multikulti” - sőt, részben a kereszténydemokrata-konzervatív pártokat is a közép- és kelet-európai régió liberális pártjai nem követték őket ezen az úton, a legtöbb 18 Tamás Gáspár Miklós: Új reformkor vagy új Horthy-korszak? Beszélő, 1990. március 24. 218
