Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Fricz Tamás: Milyen Magyarországot akart az SZDSZ?
Fricz Tamás Az SZDSZ-jelenség polgári (nyugati) kultúra keretei közé, s nyárspolgárrá válnak. Ezek után tehát a kulturális és társadalmi elnyomásra kell a hangsúlyt helyezni, s meg kell jelölni a kultúra által elnyomottakat, illetve a kultúra általi elnyomókat. Mindez a klasszikus, gazdasági marxizmus mintájára zajlik: Marxnál a dolgozók és parasztok az eleve jók, míg a burzsoázia, a tulajdonosok és munkáltatók az eleve rosszak: a kulturális marxizmusban pedig bizonyos - szexuális, etnikai, vallási stb. - kisebbségek a jók, míg a nemzetet alkotó, azt fenntartó középosztály az ab ovo rossz, a Gonosz. így az „új elnyomottak”, például a feminista nők (a nem feminista nők persze nem azok, ők elnyomók), a feketék, a spanyolajkúak, az iszlámhoz tartozó kisebbségek, a melegek, a LMBTQI-csoportok, az ateisták stb. Ok tehát a megtestesült jók, míg a többség, tehát a középosztálybeli fehér férfiak, a keresztények, a hazafiak és patrióták a gonoszok, s mint afféle új burzsoázia, súlyosan elnyomják az előbb említett kisebbségeket. A kulturális marxisták szerint a többség kulturális elnyomása ellen fel kell lázadni, s ennek megfelelően el kell foglalni az egyetemeket, a médiát és a sajtót, a közvéleményt, a civil társadalmat, a kutatóintézeteket, minden helyet, ahol a saját nézeteket lehet terjeszteni. Ha ez a kisajátítás (miként a klasszikus marxizmusban a tőke kisajátítása) megtörténik, akkor ki kell alakítani a közvéleményben egy politikailag korrekt (political correct, PC) nyelvezetet, amely minden létező, születéstől fogva vagy a hagyományokból következő különbséget - legyen az faji, nemi, etnikai, vallási - nem létezőnek tekint, s az emberek individualitására, szabad identitásválasztására vezeti vissza a létmódot. Minden ember egyenlő abban, hogy szabadon dönti el, milyen etnikumhoz, nemhez, valláshoz kötődik, s minden, az államtól vagy a társadalomtól eredeztethető, szabályozásból, hagyományból vagy erkölcsi követelményekből eredő késztetést bármilyen adott intézmény elfogadására alapból elutasít. A kulturális marxizmusnak a Political Correctness-en túl három fontos eleme van: 1. A kritikai elmélet (Critical Theory), amelynek lényege minden fennálló intézmény, rend, szokás, norma és gyakorlat támadhatósága, kritizálása, ugyanis az intézmények építmények, amelyek mesterségesek és lerombolhatok, ha az egyéni szabadságot gátolják. Erich Fromm alapozta meg például a szexuális másság iránti feltétlen tiszteletet, ugyanis abból indult ki, hogy a szexuális, nemi különbségek sem mások, mint társadalmilag meghatározott és kényszerített állapotok, nem a természettől valók, s ez által megváltoztathatók (így jutottunk el 2016-ra a svédországi semleges vécékig). 212