Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)

Fricz Tamás: Milyen Magyarországot akart az SZDSZ?

Fricz Tamás Az SZDSZ-jelenség polgári (nyugati) kultúra keretei közé, s nyárspolgárrá válnak. Ezek után tehát a kulturális és társadalmi elnyomásra kell a hangsúlyt helyezni, s meg kell jelölni a kultúra által elnyomottakat, illetve a kultúra általi elnyomókat. Mindez a klasszikus, gazdasági marxizmus mintájára zajlik: Marxnál a dolgozók és pa­rasztok az eleve jók, míg a burzsoázia, a tulajdonosok és munkáltatók az eleve rosszak: a kulturális marxizmusban pedig bizonyos - szexuális, etnikai, vallási stb. - kisebbségek a jók, míg a nemzetet alkotó, azt fenntartó középosztály az ab ovo rossz, a Gonosz. így az „új elnyomottak”, például a feminista nők (a nem feminista nők persze nem azok, ők elnyomók), a feketék, a spanyolajkúak, az iszlámhoz tartozó kisebbségek, a melegek, a LMBTQI-csoportok, az ateisták stb. Ok tehát a megtestesült jók, míg a többség, tehát a középosztálybeli fehér férfiak, a keresztények, a hazafiak és patrióták a gonoszok, s mint afféle új burzsoázia, súlyosan elnyomják az előbb említett kisebbségeket. A kulturális marxisták szerint a többség kulturális elnyomása ellen fel kell lázadni, s ennek megfelelően el kell foglalni az egyetemeket, a médiát és a sajtót, a közvéleményt, a civil társadalmat, a kutatóintézeteket, minden helyet, ahol a saját nézeteket lehet terjeszteni. Ha ez a kisajátítás (miként a klasszikus marxizmusban a tőke kisajátítása) megtörténik, akkor ki kell alakítani a közvéleményben egy politikailag korrekt (political correct, PC) nyelvezetet, amely minden létező, születéstől fogva vagy a hagyományokból következő különbséget - legyen az faji, nemi, etnikai, vallási - nem létező­nek tekint, s az emberek individualitására, szabad identitásválasztására vezeti vissza a létmódot. Minden ember egyenlő abban, hogy szabadon dönti el, milyen etnikumhoz, nemhez, valláshoz kötődik, s minden, az államtól vagy a társadalomtól eredeztethető, szabályozásból, hagyományból vagy erkölcsi követelményekből eredő késztetést bármilyen adott intézmény elfogadására alapból elutasít. A kulturális marxizmusnak a Political Correctness-en túl három fontos eleme van: 1. A kritikai elmélet (Critical Theory), amelynek lényege minden fenn­álló intézmény, rend, szokás, norma és gyakorlat támadhatósága, kritizálása, ugyanis az intézmények építmények, amelyek mesterségesek és lerombolha­tok, ha az egyéni szabadságot gátolják. Erich Fromm alapozta meg például a szexuális másság iránti feltétlen tiszteletet, ugyanis abból indult ki, hogy a szexuális, nemi különbségek sem mások, mint társadalmilag meghatározott és kényszerített állapotok, nem a természettől valók, s ez által megváltoztathatók (így jutottunk el 2016-ra a svédországi semleges vécékig). 212

Next

/
Thumbnails
Contents