Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Fricz Tamás: Milyen Magyarországot akart az SZDSZ?
Fricz Tamás Az SZDSZ-jelenség terjedelmet szentelt annak, hogy a többi párt, de különösen a nemzeti pártok nézeteit kritizálja, s ezen keresztül fejtse ki koncepcióját a jövő Magyarországáról. Egyik legélesebb vitája a „harmadik út” koncepciójával van, nem véletlenül, hiszen a párt elkötelezett híve a Nyugat-mintájú, Nyugat-követő, Nyugat-másoló fejlődésnek. Nézzük az érvelést: „az átmenetet biztosító alkalmi megoldások, az ehhez nélkülözhetetlen kompromisszumok tudomásulvétele ellenére sem számolunk ’harmadik úttal’. Amennyiben létezik ’magyar út’, az nem a két ismert társadalmi rendszer között vezet, hanem az egyikből visz a másikba. A magántulajdonon, parlamenti demokrácián alapuló modern társadalmak ugyan messze távolodtak a múlt századi kapitalizmustól, amelynek a tagadásából a szocializmus marxi illúziója keletkezett. E kettő elutasításából született meg a ’harmadik út ’ reménye, az Európát kerülgető utak azonban vagy jobboldali diktatúrához, vagy baloldali totalitarizmushoz vezetnek. Az európai értékek vállalása helyett születik az az ábránd, hogy a magyarságra különleges küldetés vár, vagy az, hogy Európa közepén egy másfajta szocializmus is megvalósítható, mint ’Keleten’. Elutasítunk minden olyan kísérletet, mely az elmaradottságban esztétikai értékeket lát, és ennek valamilyen sajátos értéket tulajdonít. Fejlettség és elmaradottság között nincs harmadik út. Nem osztjuk a népi mozgalom utópiáját a ’kapitalizmus’ és ’szocializmus’ ellentmondásait egyszerre meghaladó ’Kert-Magyarország’ megteremthetőségéről, mert nem létezik a piaci és a bürokratikus integrációt egyaránt helyettesíteni tudó társadalom- és gazdaságkoordináló módszer. (Mint ahogyan nincs olyan politikai harmadik út sem, amely elutasítja mind a kormánypártiságot, mind az ellenzékiséget, j”12 Érdemes megjegyezni, hogy ebben az időszakban jelent meg a korábban már említett amerikai Francis Fukuyama világhírűvé vált tanulmánya és később könyve a liberális demokrácia végső győzelméről és az ebből következően a történelem végéről. írása azt sugallta, hogy a Szovjetunió összeomlása után létrejött egy egypólusú világ, amelyben a piacgazdaság győzött a szocialista tervgazdaság felett, a liberális demokrácia a diktatúra felett, s ezzel a dolgok alternatíva nélkülivé váltak. Az SZDSZ teljes egészében azonosult ezzel a liberális, mainstreammé váló nézettel, s azt vallotta, hogy csak egyfajta gazdasági és politikai rendszer a járható út a nemzetek számára, s ez is magyarázata annak, hogy a nemzeti sajátosságok, tradíciók, kulturális, vallási, etnikai, szokásbeli stb. vonások már nem játszanak szerepet a továbbiakban az egyes országok életében. Létrejön egy globális rend, amelyben már nem lesz helye a 12 Uo. 16-17. o. 208
