Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Orosz Tímea: Kritikai szemelvények az SZDSZ korai éveiből (1988-1990)
Kritikai szemelvények az SZDSZ korai éveiből (1988-1990) Mivel azonban a kommunista hatalom a rendszerváltoztatással eltűnt, az antikommunista retorika most már csak boszorkányüldözésre való Kis János szerint, és nem lehet egyszerre antikommunista retorikát folytatni és közben pedig a liberalizmus jegyében védeni azok jogait, akiket éppen ez a retorika fenyeget. A probléma Kis kijelentésével már mindjárt a legelején kezdődik, mely szerint a rendszerváltoztatással a kommunista hatalom eltűnt. Dehogy tűnt el! A rendszer megváltoztatása úgymond, „hardware szinten” valóban megtörtént. Kiírták a szabad választásokat, többpártrendszer van, és elkezdtek kiépülni a demokratikus intézményrendszer alapjai. De a káderek jobbára a helyükön maradtak. Extrém példaként említsük meg, hogy sem a titkosszolgálatoknál, sem pedig az 1989-ben az Axel Springer részére eladott folyóiratok vezetőségének leváltása nem történt meg. A főszerkesztők pozícióban tartása a privatizációs szerződések egyik pontját képezte, amellyel a Németh-kormány megakadályozta a valós rendszerváltoztatás megkezdését a nyomtatott médián belül. De általában véve is a nómenklatúra jelentős része más területeken is a helyén maradt, szinte senkit nem váltottak le, tehát a rendszerváltoztatás és a szabad választások kiírása Magyarországon messze nem jelentett egyben teljes elitcserét is. Ugyanez a jelenség figyelhető meg a gazdaságban is, ahol a nagyvállalatok jelentős részét messze értéken alul eladták a külföldi nagyvállalatoknak (pl. növényolajipar, cukoripar vagy említhetjük akár a budapesti telefongyárat, mondhatni komplett iparágakat herdáltak el), de a régi vezetőséget az új tulajdonos nagyon sok helyütt nem mozdította el, és a teljes vezérkar a helyén maradt, és kommunista állami vállalatvezetőkből privatizált magánvállalati vezérigazgatókká és ügyvezető igazgatókká avanzsáltak. Dacára annak tehát, hogy az első demokratikus választásokat az MSZP elveszítette, továbbra is rendelkezett politikai és gazdasági hatalommal. És persze az ezekre vonatkozó tudással is ők bírtak, amelynek következtében az új formálódó politikai elit - köröttük az 1990 májusában felállt kormánnyal - óriási hátránnyal indult. A vagyoni elszámoltatás sem történt meg valójában soha, illetve az informális kapcsolatrendszerek, amelyek évtizedek alatt épültek ki, sem szűntek meg május 2-áról 3-ára virradóra. Tehát abban, hogy a rendszernek vége volt ekkor, Kis Jánosnak messzemenőkig nincsen igaza. Azt, hogy valóban így gondolta-e, vagy tudatosan nem írt igazat, nincsen lehetőségünk megvizsgálni. A korábbiakban említettük, hogy TGM szerint Magyarországon a politikai fogalmak jelentése a kommunizmus évtizedeiben jelentősen torzult. Ezzel kapcsolatosan Kis János úgy vélekedik, hogy a baloldalt a magyar közvélemény 177
