Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Orosz Tímea: Kritikai szemelvények az SZDSZ korai éveiből (1988-1990)
Orosz Tímea Az SZDSZ-jelenség távolálló MDF-fel vagy bármelyik más párttal is, ha olyan politikai témáról van szó, amivel ők is egyetértenek. Dacára annak azonban, hogy Kis János az összes többi pártot is bevonja ebbe a megállapításba, már most tetten érhető az SZDSZ és az MSZP látens közeledése, hiszen Kis a vagyoni elszámoltatáson kívül semmilyen más számonkérést, felelősségre vonást a régi nomenklatúrával kapcsolatosan nem említ, azaz nem is tart szükségesnek. És még csak 1990-et írunk. A korábbi következetes antikommunista attitűd tehát a múlté, és készek arra, hogy a Szocialista Pártot egyenrangú partnernek tekintsék, ami óriási ellentmondás. Nem beszél egyetlen szót sem erkölcsi és politikai elszámoltatásról és személyi felelősségre vonásról, megelégszik a kommunista politikai rendszer megszüntetésével és az MSZP vagyoni elszámoltatásával. Hozzá kell tennünk, hogy az SZDSZ által később benyújtott ügynöktörvény-tervezetek ugyancsak megelégszenek a III/III-as ügyosztály ügynöklistáinak nyilvánosságra hozatalával, és a III/II-es és III/I-es iratok kezeléséről végül nem születik megállapodás. Mi több, a politikai elszámoltatás kapcsán Kis János a boszorkányüldözés kifejezést használja, ami nonszensz! De időzzünk még el egy kicsit az MSZP-SZDSZ közeledésének kérdésénél, ami tehát már az első demokratikus választásokat követően szinte rögtön tetten érhető! Mi lehetett az oka annak, hogy a szélsőséges antikommunizmus az 1991. évi demokratikus chartába, majd pedig három évvel később egy MSZP-vel kötött koalícióba fordult? Először is az SZDSZ számára az MDF és legfőképpen Antall József- állításuk szerint - politikai stílusában és attitűdjében a Horthy-kort és a két világháború közötti úri Magyarországot idéző retorikája és - nézetünk szerint ugyancsak általuk vélt - antiszemitizmusa miatt - mert Antall József soha nem volt antiszemita - a magyar liberális párt szembefordult a kormánnyal. Tény azonban, hogy ugyan Csurka István környezetében valóban jellemző volt egyfajta zsidóellenesség, de a központi kampányban az MDF vezető személyiségei és maga Antall József egyetlen egyszer sem tett antiszemita kijelentéseket. Mindenesetre az SZDSZ leszögezte, hogy az új kormánypárt márpedig antiszemita, és mint olyan, sokkal inkább ellenségévé vált, mint az állampárt utódpártja. Mivel a többi jobboldali párttal sem találta meg a hangot, mindennek következtében óhatatlanul balra tolódott. A kormány igen gyors népszerűségvesztésében magának az SZDSZ-nek is bőven benne volt a keze, ezt lépten-nyomon (többek között a taxis blokáddal) elő is segítette. Mindeközben az MSZP és az SZDSZ közötti